Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanácsadója, de számtalan egészségügyi szakember szerint is túl korai kihirdetni globálisan a Covid veszélyhelyzetének végét a Kínában várható pusztító hullám miatt.
A szakértők véleménye jelentős elmozdulást mutat azóta, hogy Kína a múlt héten megkezdte zéró Covid-politikájának lebontását a példátlanul nagy nyilvános tiltakozások után, miközben a fertőzések száma növekvőben van.
Az előrejelzések szerint a világ második legnagyobb gazdasága 2023-ban több mint egymillió halálesettel nézhet szembe a hirtelen irányváltást követően.
A kínai zéró Covid-megközelítés viszonylag alacsonyan tartotta a fertőzések és halálozások számát az 1,4 milliárd fős lakosság körében, de a szabályok lazítása megváltoztatta a globális képet – mondják a hozzáértő szakemberek.
"A kérdés az, hogy mindez nevezhető-e poszt-pandémiának, amikor a világ jelentős része valójában még csak a következő hullámba lép be. Egyértelmű, hogy a járvány egészen más szakaszában vagyunk, mint az elején, de véleményem szerint ez a függőben lévő kínai hullám még mindig egy durva dolog” - mondta Marion Koopmans holland virológus, aki annak a WHO-bizottságnak a tagja, amely feladata a Covid helyzetével kapcsolatos tanácsadás.
A WHO vezetője, Tedros Adhanom Ghebreyesus még szeptemberben úgy fogalmazott, hogy „már látszik a járvány vége”. Múlt héten még Genfben is azt mondta újságíróknak, „reménykedik”, hogy valamikor 2023-ban végetér a vészhelyzet – emlékeztet a The Guardian az előzményekre.
A legtöbb ország időközben eltörölte a Covid-korlátozásokat, mivel a vírus veszélyes új változatainak fenyegetése vagy a fertőzések újjáéledése 2022 második felében megszűnt. De Tedros korábbi megjegyzései valóban felkeltették azt a reményt, hogy az ENSZ hamarosan eltávolíthatja a Covidra vonatkozó legmagasabb riasztási fokozatot, amely 2020 januárja óta van érvényben.
Koopmansnak és a WHO többi tanácsadó bizottságának január végén kell megtennie a riasztási szintre vonatkozó ajánlását, de végül a szervezet vezetője, Tedros hozza meg a végső döntést, aki nem köteles követni a bizottság ajánlását.
Kedden Kína-szerte a városok lóhalálában igyekeztek kórházi ágyakat telepíteni és lázszűrő állomásokat építeni, mivel a hatóságok újabb öt halálesetről számoltak be, miközben azzal is szembesültek, hogy a nemzetközi aggodalmak egyre nőnek Peking meglepő döntése miatt, miszerint elengedi a vírust.
A Kínát fenyegető kockázatok mellett egyes globális egészségügyi adatok is arra figyelmeztetnek, hogy a vírus belföldi terjedése újabb esélyt ad a vírusnak a mutálódásra is, ami akár egy új veszélyes változat kialakulásához is vezethet.
Jelenleg a WHO-val és a GISAID vírusadatbázissal is megosztott Kínából származó adatok azt mutatják, hogy az ott keringő variánsok a globálisan domináns omikron és annak ágai, bár a kép hiányos a kínai adatok hiányosságai miatt.
"Jelenleg még mindig nem világos, hogy a kínai hullámot egy koronavírus-változat vezérli, vagy csak az elszigetelődés feloldása miatti kis felfutás jellemzi" - mondta Tom Peacock, a londoni Imperial College virológusa.
Az Egyesült Államok kedden jelezte, hogy kész segíteni Kínának a rohamosan terjedő járvány mefékezésében, figyelmeztetve arra, hogy az országban ellenőrizetlenné váló fertőzés terjedése következményekkel járhat a világgazdaságra nézve.
„Felkészültünk arra, hogy továbbra is támogassuk a világ országait, köztük Kínát, illetve más, a Covid-dal kapcsolatos egészségügyi segítséget nyújtsunk. Számunkra ez nem politikáról, de geopolitikáról sem szól” - mondta Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok felajánlotta-e Kínának az oltóanyagokkal való ellátását, Price azt mondta: „Nem fogok magánbeszélgetésekbe bocsátkozni, de sokszor hangoztattuk nyilvánosan, hogy mi vagyunk a Covid-19 vakcinák legnagyobb adományozója a világon.
„Azt is megjegyezzük, hogy ami Kínában történik, annak a globális gazdaságra is van hatása. Azt is tudjuk, hogy amikor a vírus ellenőrizetlen módon bárhol széles körben el kezd terjedni, fennáll annak a lehetősége, hogy újabb változatai jelennek meg” – tette hozzá a szóvivő.
A jobboldali ellenzék jelöltje Gordana Sziljanovszka-Davkova, szerezte meg a legtöbb szavazatot a szerdai északmacedón elnökválasztás első fordulójában. 
