A válság hatására a privát cégek helyett az állam ad munkát az iparágnak
Tolnay Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy míg öt évvel ezelőtt, a 2013-ig tartó uniós költségvetési időszakban szereplő 8 ezer milliárd forintos támogatás 30-40 százaléka volt a becsült építési igény, és az ágazat vezetői azt latolgatták, hogy nem lesz elegendő munkáskéz, ehhez képest azóta 70 ezerrel csökkent az építőiparban legálisan foglalkoztatottak száma.
Az elnök elmondta, hogy miután a válság miatt szinte megszűnt a privát cégek megrendelése, így az állam lett az, amely ellátja munkával az iparágat, ezeknek a feladatoknak a zöme pedig uniós támogatású projekt, de összértékük jóval kevesebb az előzetesen kalkuláltnál. Az ÉVOSZ számítása szerint 3 ezer milliárd forint értékű építési beruházást halasztottak későbbre, vagy mondott le a beruházó.
Az építőipar idei 1 700 milliárd forintos teljesítménye - összehasonlító árakon - 45 százaléka a 2006. évinek. Az idei évre az ÉVOSZ 8-10 százalék termeléscsökkenést várt, de az 10-12 százalék lett. A piaci lakásépítés gyakorlatilag leállt, csak Budapesten 5-6 ezer kész lakás áll eladatlanul. Jövőre talán már a 10 ezret sem éri el az új lakások száma - vélte Tolnay Tibor.
A pláza stop miatt már a kereskedelmi cégekre sem lehet alapozni
Az elnök kiemelte, hogy az iskolaépítés is áll, kórházépítés folyik ugyan, de amíg nem dönt a kormány a fejlesztendő intézményekről, addig nem lesz folytatás. Az irodaépítés mindig is a privát szféra ügye volt, akár a kereskedelmi létesítményeké. Az előbbi leállt, de a kereskedelmi cégek még adtak munkát az építőiparnak, amit most a "pláza stop" törvény szüntetett meg.
Az egyetlen növekedési terület - és ezt mutatja a legutóbbi KSH jelentés is - az út- és vasútépítésé. Ezen belül is a vasútépítés- és felújítás a domináns terület, egy szépséghibával: két cég rendelkezik az ahhoz szükséges speciális géplánccal - mondta az elnök.
Tolnay Tibor hangsúlyozta, hogy az új közbeszerzési törvényt nagyon várta az ágazat, bár az építőiparnak legfontosabb dolgok - éppen a törvény keret-jellege miatt - a végrehajtási kormányrendeletben szerepelnek majd. Ilyen probléma az, hogy egy projekt árbevételét ne lehessen - engedményezéssel - átvinni másik projektre, vagy szervezetre. Miután a fővállalkozók a teljes munka 10 százalékát végzik el, az árbevétel nagyobb része nem az övék, hanem az alvállalkozóké. Ezt ne engedményezhesse - például egy bankra - a fővállalkozó - vázolta az ÉVOSZ javaslatát az elnök, amelyről még nem tudható, hogy szerepel-e a rendeletben.
A közbeszerzés problémája szerinte az is, hogy fedezet nélkül is indítható ilyen eljárás, illetve egyre több idő telik el az uniós pályázatoknál a teljesítés és a kifizetés között. A fél évet is meghaladó tartozásba több cég rokkant már bele.
A gyengülő forint miatt tovább romlik a nyereségesség
Ismertetése szerint az ágazat árbevétel arányos nyeresége 2-3 százalék körüli, és az éves áremelés soha nem érte el az inflációt. Miután a beépített anyagok 60 százaléka importból származik, ezeknél még az árfolyam veszteséget is kompenzálni kell, tehát romlik a nyereségesség.
Az építőipar megszűnni nem akaró problémája a lánctartozás - emelte ki az elnök, aki kitért arra, hogy az ÉVOSZ elkészítette az ágazati kollektív szerződést, amely meghatározza - szakmánként - a minimálbért, és a legkisebb rezsióradíj is ismert. A lánctartozás egyik oka, hogy a fővállalkozó a minimális rezsi óradíj alatt vállalja el a munkát, aminek egyenes következménye, hogy nem fizeti ki az alvállalkozóit. Elegendő lenne az adóhatóságnak néhány építkezésen ellenőrizni az ott dolgozók bérét, máris kiderülne a turpisság - vélte.
A válság rendszerint megrostálja a piaci szereplőket és az állam is egyszerűsíti a piaci szabályokat. Magyarországon mindkettő elmaradt az építőiparban: a közel 100 ezer cég száma nem csökkent, így maradt a 20 ezer egyszemélyes vállalkozás is, az állam pedig inkább bonyolultabbá tette az ágazat szabályait Tolnay Tibor szerint.
Egy széleskörű reform részeként. 
