A szervezet Világgazdasági Kilátások című féléves jelentésében az idén 3,25 százalékos, 2014-ben pedig 4,0 százalékos növekedést vár a világgazdaságban, míg az euróövezetben az idei 0,3 százalékos visszaesés után 2014-ben 1,1 százalékos növekedés lehet. Németországban 0,6 százalékkal és 1,5 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék.
A világgazdasági növekedés 2012 második negyedévben 2,25 százalékon érte el mélypontját és az év második felére már 2,75 százalékra emelkedett.
Az IMF szerint a feltörekvő és fejlődő térségekben a növekedési ütem gyorsulása már megkezdődött, a fejlett gazdaságokban pedig az elmúlt hat hónapban sikerült elkerülni a világgazdaságot veszélyeztető két legnagyobb rövid távú kockázatot: az euróövezet szétesését és az amerikai költségvetési szakadék miatti markáns költségvetési megszorításokat.
A viszonylag gyenge 2013-as kezdet után a fejlett gazdaságok növekedési üteme az Egyesült Államok vezetésével fokozatos gyorsulhat az idén.
|
|
| GDP-növekedés - tények és várakozások (Forrás: IMF WEO) | |
Vannak még fékek a rendszerben
A növekedést azonban számos régi és új kockázati tényező veszélyezteti. A kockázati tényezők rövid távon elsősorban az aktuális euróövezeti fejleményekkel, a ciprusi mentőcsomag származékos következményeivel és az olaszországi politikai patthelyzettel hozatók kapcsolatba. Középtávon viszont a kiigazítási erőfeszítések kifulladása, az intézményes reformok elmaradása és az euróövezeti stagnálás elhúzódása, valamint az Egyesült Államok és Japán költségvetési hiányának növekedése jelenti a legnagyobb növekedési kockázatot.
Az elemzés szerint a fejlett gazdaságokban a növekedést legkevésbé hátráltató módon kell folytatni a költségvetési kiigazítást és laza monetáris politikával kell támogatni a belső keresletet. Az Egyesült Államoknak és Japánnak nagy figyelmet kell szentelnie költségvetésének konszolidálására. Az euróövezetnek pedig meg kell erősítenie a gazdasági és monetáris unió intézményeit. A feltörekvő és fejlődő térségekben egyes esetekben már időszerűvé válhat a megszorító monetáris intézkedések bevezetése is.
Csökken az infláció
Az inflációs nyomás kezelhető marad az idén. A globális infláció a 2012 eleji 3,75 százalékról 3,25 százalékra csökkent és várhatóan 2014-ben is ezen a szinten marad. Az Egyesült Államokban az infláció 2 százalékról 1,75 százalékra, az euróövezetben pedig 2,25 százalékról 1,50 százalékra csökken. Japánban az infláció zéró fölé emelkedik 2013-ban és átmenetileg, viszonylag nagymértékben megemelkedik 2014-ben és 2015-ben.
Már megmondták, amit megmondtak
Az IMF nem változtatott Magyarországra vonatkozó makrogazdasági előrejelzésén. Ahogy a Privátbankár már megírta, a szervezet stagnálást vár az idei évre, 2014-re pedig 1,2 százalékos gazdasági növekedést. Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor azzal számol, hogy 0,7 százalékkal növekszik idén a gazdaságunk. A miniszter erről a konvergenciaprogram ismertetésekor beszélt. Részetek >>
A Nemzetközi Valutaalap a jelentésben egy számot változtatott a március végén kiadott magyarországi országjelentés makrogazdasági prognózisához képest. Eszerint a munkanélküliségi ráta a tavalyi 11,0 százalékról az idén 10,5 százalékra csökkenhet a korábban várt, 11,1 százalékos emelkedés helyett.
Forrás: IMF WEO
Az IMF megismételte: 2013-ban 3,2 százalékos, jövőre pedig 3,5 százalékos éves inflációt vár, míg a folyó fizetési mérleg többlete az idén a bruttó hazai termék 2,1 százalékát, 2014-ben pedig 1,8 százalékát érheti el.
Az IMF megjegyzi: Magyarország továbbra is nehéz kilátások elé néz a magas külső- és államadósság miatt. Ehhez olyan nemszokványos gazdaságpolitikai intézkedések társultak, amelyek aláásták a piac bizalmát és visszavetették a beruházásokat - véli a szervezet.
Európa feltörekvő országairól szólva a valutaalap kiemelte, hogy - elsősorban az euróövezeti válság és a nagyobb gazdaságok megszorításai miatt - a tavalyi visszaesés után csak mérsékelt kilábalás várható 2013-ban és 2014-ben.
Gyorsul a régió növekedése
Az IMF szerint a térség egészében az idén 2,25 százalékos, jövőre pedig 2,75 százalékos növekedés várható. Ezt a növekedést a javuló pénzpiaci hangulat, az egyre kedvezőbb külső finanszírozási feltételek, az év második felére várható jegybanki lazítási politika és a költségvetési megszorítások egyre kisebb növekedéstompító hatása segíthetik.
A valutaalap figyelmeztet ugyanakkor, hogy több tényező, így a kulcsfontosságú exportpiacnak számító euróövezeti gazdaság lanyha növekedése, továbbá a térségbeli bankok finanszírozási szerkezetének átalakulása is visszatarthatja a növekedést. Az IMF szerint a térségre általánosan is jellemző, hogy nem múltak el a válság nyomai: magas a nemteljesítő hitelek aránya és nem fejeződött be az állami szféra pénzügyi konszolidációja. A jelentés figyelmeztet, hogy a költségvetés fenntarthatóságával és a bankrendszerrel kapcsolatos hiányosságok az egyes országokban - így Magyarországon is - felnagyíthatják a külső sokkok hatását.
A pénzügyi szervezet mindazonáltal úgy látja, hogy prognózisát illetően kisebbek a negatív irányba mutató kockázatok, mint a legutóbbi, októberben ismertetett jelentés idején. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az euróövezeti válság kockázatai is csökkentek.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
