A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországról szóló legújabb országjelentésében elismeri, hogy Magyarország kikerült a recesszióból, s tavaly 1,1 százalékos gazdasági növekedést produkált. Ezt azonban döntően az állami költekezés és -beruházások, valamint az exportteljesítmény okozta, a magánszektor kereslete erősödött ugyan, de összességében gyenge maradt. A keresletbővülést az IMF szerint a monetáris feltételek enyhülése és a javuló piaci bizalom erősítette. Ezek a tényezők jelenleg is fennállnak, az IMF szerint ezért a beruházások, a magánszektor fogyasztása és az export is erősödhet, az inflációs nyomás csökkent, ezért 2 százalékos idei bővülés várható. Magyarország sérülékenysége a többletet mutató folyó fizetési mérlegnek, az alacsony inflációs rátának és a jelentős költségvetési konszolidációnak köszönhetően csökkent – jelzi a Valutaalap.
A munkaerő-piaci mozgásokkal kapcsolatban az anyag arról ír, hogy bár a közmunka-program révén valóban csökkent a munkanélküliség, a munkaerőpiaci feltételek továbbra is gyengék.
Nem csökkent a kitettség
Az elismerő szavak mellett ugyanakkor a jelentés a kockázatokról is viszonylag bőven ír. Továbbra is magasnak tartják Washingtonban az államadósság mértékét és az ország külső finanszírozási kitettségét. Ez még akkor is kockázat, ha maga a tanulmány is elismeri, hogy tavaly a kormányzat teljesítette a vállalt célt, ám a 79 százalékos GDP-arányos ráta még mindig komoly kockázatokat hordoz. Főleg annak fényében, hogy a piaci környezet igen bizonytalan, hiszen még a fejlett gazdaságok irányvonalát is nehéz prognosztizálni, ami még inkább növeli a feltörekvő piacok bizonytalanságát. Az IMF ráadásul nem számol az adósságráta javulásával, mivel szerintük a 2,9 százalékos költségvetési hiány 1 százalékos GDP-arányos strukturális lazítást jelent.
Továbbra sincs jele annak, hogy minek hatására indulhat be komolyabb növekedés – a háztartások fogyasztása bizonyosan nem lesz húzóerő, hiszen ők még mindig a korábbi évek kellemetlen hatásainak helyreállításával küzdenek (devizahitelek, munkaerő-piaci helyzet).
A vállalati beruházási ráta ugyan növekszik, ám az IMF szerint a gyenge üzleti környezet egyelőre még elriasztja a cégek zömét attól, hogy komolyabb fejlesztésbe kezdjenek. Ráadásul a bankrendszer számára is jelenleg a túlélés a cél: a magas adóteher, a nem-teljesítő hitelek magas aránya és a gyenge növekedési kilátások miatt egyelőre nehéz a hitelezés bővülésében bízni.
„Ortodox” javaslatok
Az új kormányzat számára az IMF egy étlapot is készített arról, hogy milyen eszközök stimulálhatnak jelentősebb bővülést véleményük szerint. Természetesen a javaslatok aligha érhetnek el a kabinethez, amely a javaslatokban megfogalmazottakat eddig legalábbis kategorikusan elutasította. Az IMF komoly, növekedésbarát költségvetési kiigazítást javasol az adósság fenntartható csökkentése érdekében – elsősorban a kiadási oldal reformját preferálnák, míg a bevételi oldalon a növekedést visszafogó, torzító különadók csökkentését javasolják külön kiemelve a bankok helyzetét, amelyek működési környezetének javítása segíthet a gazdasági növekedés felpörgetésében. A kamatcsökkentési ciklus lezárása ugyancsak a javaslat része. A gazdaságpolitikai ötletelés lezárását is sürgeti az IMF, amely révén a nyersanyaghiányos országunkban a szolgáltatási szektor ismét felpöröghet. A munkaerőpiacon pedig érdemi strukturális reformok végrehajtását javasolja az országjelentés.
Az NGM elégedett
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb jelentésének megállapításai - annak kritikusabb elemeivel együtt is - azt mutatják, hogy immár a szervezet is elismeri a magyar kormány erőfeszítéseinek jól látható eredményeit, például a növekedési fordulatnak köszönhetően a gazdaság erősödését, az ország recesszióból való kilábalását, az állandósult folyó fizetési mérleg aktívumot, valamint a fegyelmezett költségvetési politikát – reagált az országjelentésre Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügyekért felelős államtitkára. A szakember szerint az IMF összességében pozitívan értékelte a növekedési hitelprogramot, valamint a többéves költségvetési tervezés rendszerét is.
A Valutaalap a jövőbeni célok tekintetében több területen is - például a GDP-arányos államadósság további csökkentése, az adósságállomány devizális kitettségének további mérséklése vagy a növekedést serkentő fiskális politika alkalmazása - sokszor közeli álláspontra helyezkedik a magyar hatóságokkal, még ha a célhoz vezető út megítélésében és ütemezésében eltérnek is a vélemények - mutatott rá Orbán Gábor.
