A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb előrejelzésében változatlanul hagyta novemberi becslését, amely szerint idén 2 százalékkal, 2015-ben 1,7 százalékkal nő a magyar hazai össztermék (GDP).
A szervezet szerint ugyanakkor továbbra is gyenge a növekedési potenciál Magyarországon. "Az alacsony beruházási ráta, az alacsony iskolai végzettségűek körében gyenge foglalkoztatottság, valamint a munkaerő-piaci és a termékpiaci hiányosságok miatt elengedhetetlenek további strukturális reformok" - állapította meg az OECD.
Kiszámíthatatlanabb lett az adórendszer
Az összeállítás szerint jelentősen javult Magyarország helyzete, ami a nemzetközi kötvénypiacokra való kijutást illeti, de továbbra is magas a külföldi devizában való eladósodottság, ami miatt az ország gazdasága továbbra is sebezhető.
A Magyar Nemzeti Bank által elindított Növekedési Hitelprogram iránt erős a kereslet, de egyelőre nem lehet tudni, hogy ez új hitelek felvételét jelenti vagy a meglévő hitelek kiváltását. A hitelezést továbbra is hátráltatja a bankok rossz jövedelmezősége és a nem teljesítő hitelek magas aránya.
Az elmúlt években bevezetett számos különadóval sikerült a GDP 3 százaléka alatt tartani a költségvetési hiányt, de ez kikezdte "az adórendszer kiszámíthatóságát és egyszerűségét".
Az állam rontja a versenyképességet
A szervezet megjegyezte, a verseny növelése és a (megfelelő) üzleti környezet kulcsfontosságú a befektetések és a termelékenység növelése érdekében. Ami az üzleti környezetet illeti, továbbra is nagyok az adminisztratív terhek, és romlott a szabályozás stabilitása, részben az elégtelen egyeztetés és a gyenge hatásvizsgálati mechanizmusok miatt. A versenyképességet rontja a fokozott állami beavatkozás.
A foglalkoztatás növelésének akadálya a munkavállalók alacsony mobilitása. Ahhoz, hogy ezt növelni lehessen, csökkenteni kellene a lakástulajdon szerzésének ösztönzését, és bátorítani a bérlakáspiac bővülését. Az alacsony iskolai végzettségűek száma jócskán meghaladja a munkaerő-piaci igényeket, és ez különösen igaz a hátrányos helyzetű régiókra. A közmunkaprogram növelte a foglalkoztatást, de rossz a hatásfoka, ami a munkanélkülieknek a rendszeres munka világába való visszavezetését illeti.
A rezsicsökkentés sem megoldás?
Az OECD javasolta többek között, hogy fokozatosan csökkentsék a különadókat, ehelyett hagyatkozzanak olyan, növekedés- és környezetbarát forrásokra, mint az ingatlanadó és az energiafogyasztás adója. Tegyenek olyan lépéseket, amelyekkel egyértelműen csökkenő pályára állíthatják az államadósságot, szélesítsék a költségvetési tanács hatáskörét, ugyanakkor vizsgálják felül a testületnek a költségvetési törvény elfogadásával kapcsolatos vétójogát.
Javítani kell a szabályozás minőségét és stabilitását, ennek érdekében be kellene vezetni a kötelező egyeztetést és növelni a hatásvizsgálatok minőségét. Magyarországnak el kellene indulnia abba az irányba, hogy piaci alapon állapítsák meg az áram és a gáz árát. Le kellene mondani arról, hogy az inflációt és a termelékenység növekedését meghaladó mértékben emeljék a minimálbért, "sőt fontolóra kellene venni az átmeneti időre való befagyasztását".
Az oktatási rendszerben csökkenteni kell az egyenlőtlenséget azzal, hogy több forrást biztosítanak a hátrányos helyzetű iskoláknak, fellépnek az iskolai szegregáció ellen, és segítik a hátrányos helyzetű tanulók részvételét a felsőoktatásban - állapította meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet átfogó helyzetértékelésében.
34 személyt és 47 szervezetet szankcionált az EU. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
