Az MNB jelenleg rendelkezésre álló információ alapján a Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat aktuális szintje összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. Előrejelzéseik feltételeinek teljesülése mellett a középtávú inflációs cél elérése a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutat – indokolta a Monetáris Tanács azt, hogy a várakozásoknak megfelően nem változtatott a 2,1 százalékos kamatmértéken.
Az elemzők többsége szerint az MNB 2015 második fele előtt nem emeli alapkamatát, 2015 végén pedig 2,2 százalékos lehet az alapkamat. Az alacsony magyar infláció nem teszi szükségessé, hogy változtasson eddigi politikáján az MNB.
Pintér András a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint, látva több régiós és fejlett piaci jegybank kamatcsökkentési (vagy elhalasztott kamatemelési) lépéseit, felmerülhet a kérdés: vághat-e újra a magyar jegybank? Egy sikeresen levezényelt kamatcsökkentési sorozattal a háta mögött - Pintér András szerint - a jegybank talán akkor választja a konzisztensebb megoldást, ha a külső környezet által még akár meg is engedett, de reálgazdasági szempontból minden bizonnyal már csak minimális hatással járó esetleges kismértékű csökkentés helyett hitelességét erősítve kitart a tartósan alacsony kamatszint üzenete mellett.
Van ahol van csökkenés – de ez nem a kamat, hanem a cégek száma. Októberben 10 ezer működő társas vállalkozásra 38 új cég alapítás jutott, miközben 67 cégbezárás történt. Évek óta tartó trend tört meg 2013 közepén – addig ugyanis az új cégek alapításának száma rendre meghaladta a bedőléseket, de ma már csökkenő cégvilágról beszélhetünk. A Bisnode nemzetközi cégminősítő jelentése szerint a trend csak februárban és márciusban tört meg, amikor a kft. alapításhoz szükséges tőke 500 ezer forintról visszatért a korábbi, 3 millió forintos szintre, s aki tudta előrehozta cégalapítását. 2013-ban 6,46 százalék volt az éves cégtörlési index értéke, ami idén várhatóan jóval magasabb lesz, mivel még 2 hónap hátra van az évből, és már most a cégek 6,53 százalékát törölték.
Szakértők arra emlékeztetnek, hogy Magyarország túlcégesedettnek számít: Ausztriában harmadannyi cég van bejegyezve, mint hazánkban. A cégalapítások jelentős része nem új tevékenységhez köthető, hanem korábban becsődölt cégek osztódással történő újjáalapítása az oka a bővülésnek. E tekintetben tehát a cégek számának csökkenése akár kedvezőnek is mondható.
Új cégekbe meglehet nem, de új célokba beszáll az Európai Unió. Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök holnap ismerteti ’Invest in Europe’ névre keresztelt növekedési és munkahely-teremtési csomagtervét. A csomagterv célja, hogy a köz- és a magánszféra együttműködésével a következő három évben 300 milliárd euróval ösztönözzék a gazdasági növekedést, és elsősorban a fiatalok munkahelyhez juttatását. A Bizottságnak az a szándéka, hogy az energia, közlekedés, szélessávú internet és a K+F területein nagyobb projektek számára gyűjtsön tőkét. A pénzt a már most is meglévő költségvetési forrásokból, az Európai Beruházási Bank, valamint a magánszektor forrásaiból kell előteremteni. Angela Merkel már a terv kidolgozásakor ragaszkodott hozzá, hogy a pénz nagy része a magánszektortól jöjjön és a csomagnak nem szabad megsértenie a szigorú költségvetési deficitszabályokat, valamint az adósság-csökkentést előíró szabályokat.
Hogy mennyire tud ezekhez a programokhoz Magyarország hozzájárulni, még kérdés, de javulnak az esélyek. Javította a magyar gazdasági növekedés várható ütemét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden kiadott szokásos féléves előrejelzésének Magyarországról szóló fejezetében. Az OECD szerint a magyar gazdaság idén 3,3, jövőre 2,1, 2016-ban pedig 1,7 százalékkal bővül a friss prognózis szerint. Ez az előző, májusban közzétett előrejelzéshez képest az idei évre 1,3, a jövő évre pedig 0,5 százalékponttal magasabb a GDP gyarapodást jelent, de pesszimistább a kormány 2,5, illetve 2,1 százalékos, illetve az Európai Bizottság 2,5, illetve 2,0 százalékos növekedési előrejelzésénél.
Az OECD szerint az idei év első felét erős gazdasági növekedés és a munkanélküliség csökkenése jellemezte, de a második félév alakulása mérsékelt növekedést vetít előre. A szigorú hitelfeltételek, a bizonytalan üzleti környezet korlátozza a beruházásokat, a költségvetés gazdaságösztönző hatása pedig lassan kifut.
A devizaalapú hitelek forintosításának makroökonómiai hatásait nehéz megítélni az OECD szerint: erősíti ugyan a pénzügyi stabilitást, de feltehetően további költségeket okoz a pénzintézeteknek. Közölték, a forintosítás és a bankok elszámoltatása valószínűleg támogatni fogja a belső fogyasztás növekedését jövőre, de csökkenti a bankok hitelezési hajlandóságát.
Az OECD megállapításai szerint a gazdasági növekedés lassulni fog a következő két évben, ahogy a szigorú hitelfeltételek és bizonytalan üzleti környezet visszafogja a befektetéseket, a fiskális ösztönző intézkedések pedig végükhöz közelednek.
Az infláció fokozatosan megközelíti a 3 százalékos célt - a fogyasztói árak változásában az OECD idén 0,1 százalékos csökkenést, jövőre 2,0 százalékos, 2016-ban pedig 3,0 százalékos növekedést vár -, a munkanélküliségi ráta pedig stabilizálódik.
Rég láttunk már ilyen egységet, mint most: az EU-s tagállamok együtt szabadulnának a korábbi bevásárlások elmaradhatatlan kellékeitől. A KDNP-s Hölvényi György javaslatát az EP környezetvédelmi bizottsága ma hagyta jóvá. Ez kötelezi a tagállamokat arra, hogy 2019-ig a mai mennyiség felénél kevesebb nejlonzacskót használjanak fel. Statisztikai adatok szerint jelenleg az unióban a vásárláshoz használt nejlonzacskók 90 százalékát egyetlen alkalommal használják, mielőtt hulladékká válnak. Ez durva becslés szerint is 80 milliárd pazarba menő zacsit jelent, ami komoly terhet ró a környezetre. A tagállamok kötelesek első lépésben 2019-ig az egy főre jutó éves nejlonzacskó-felhasználásukat 90 darabra csökkenteni a mai átlag 200 helyett. Második lépésben pedig ezt a mennyiséget 2025-re 40 darabra kell mérsékelni. Előírás lesz az is, hogy minden zacskó után fizetni kell – szóval végleg leáldozik az a vita, hogy ha én cipelve a szatyrot reklámozon x vagy céget, miért én fizessek. Más kérdés, hogy az eladott nejlonok után a kereskedő is fizet szép hazánkban – reklámadót.
Az előző évhez képest sokkal több a halott.
