Bár a járvány második, néhol már harmadik hulláma ellen hozott újabb korlátozások elkerülhetetlenné teszik az újabb visszaesést, annak mértéke – döntően az iparnak köszönhetően – messze enyhébb lehet a 2020 tavaszi leálláshoz képest, kezdte a Takarékbank legfrissebb előrejelzésének ismertetését Suppan Gergely, a hitelintézet makrogazdasági elemzője.
Általánosságban elmondta, hogy szerinte kicsit lassabb ütemben, de egyre kedvezőbb jeleket mutat az ipar, egyes országokban az építőipar is. Figyelmeztetve egyúttal arra, hogy a nemzetközi turizmus, az erre épülő szolgáltatások, rendezvények felépülése azonban nem kezdődhet meg az oltóanyag tömeges alkalmazása nélkül, így ezen ágazatok stabilizálódása akár éveket vehet igénybe. Igaz, a kilábalás országonként eltérő lehet. A turizmustól erőteljesen függő dél-európai országok jelentős hátrányból indulnak, amit a járvány ismételt gyorsulása is súlyosbít.
Az északiak viszont az utazás, nyaralás elhalasztásából származó megtakarításaikat költhetik el, emiatt a kiskereskedelmi forgalmaik meglódulnak. Sőt ez már zajlik is, Norvégiában például két számjegyű a kiskereskedelem bővülése – mutatott rá a Takarékbank elemzője.
Suppan szerint több ágazat – mint a turizmus, az utazáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások, a rendezvényszervezés, a szórakozás, a szabadidős, kulturális és sporttevékenységek – Magyarországon is csak a vírus elleni vakcina tömeges alkalmazásával állhat helyre. Mivel a járvány második hulláma miatt fenn kell tartani a korlátozó intézkedéseket, így az idei első negyedévben még visszafogott lehet a gazdaság teljesítménye a takarékbankosok szerint.
Ők úgy vélik, a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok beoltása lehetővé teszi a korlátozások fokozatos enyhítését, mivel a járvány esetleges nagyobb hulláma esetén is kevesebben szorulhatnak kórházi kezelésre, valamint a halálozások száma is érdemben csökkenhet. Az átoltottság előrehaladásával további korlátozások is feloldhatóak lesznek, ezért a második negyedévtől fokozatosan, a második félévben pedig érdemben gyorsulhat a gazdaság, a második negyedévben éves alapon pedig a tavalyi mély bázis miatt bőven kétszámjegyű növekedés is elérhető.
GDP-forgatókönyvek
Azért a bizonytalanságot tükrözi, hogy három lehetséges forgatókönyvet is felvázoltak a Takarékbank elemzői.
Az alapforgatókönyv szerint az idei első negyedévben már enyhén növekedhet a hazai gazdaság, mivel nem kerül sor további szigorításokra. A tavalyi év egészében 5,3 százalékkal csökkenhetett a hazai GDP – szemben a kormány 6,4 és az MNB 6-6,5 százalékos becslésével –, amit idén a bázishatásoknak, és döntően az év második felétől – részben a vakcina tömeges alkalmazása, részben az európai helyreállítási alaphoz való hozzáférés miatt – gyorsuló kilábalásnak köszönhetően 6,8 százalékos növekedés követhet (miközben a kormány 3,5, az MNB 3,5-6 százalékot tart elképzelhetőnek). A fenti hatások és a globális turizmus várható újraéledése miatt még 2022-ben is erőteljes, 6,3 százalékos lehet a növekedés a Takarékbank elemzői szerint. Ebben az esetben a hazai gazdaság az idei év harmadik negyedévében érheti el a járvány előtti szintet.
15,3 százalékot várnak az ipari termeléstől, ami több mint 3 százalékkal növelheti a GDP-t, miközben az építőipar is két számjeggyel nőhet a lakástámogatási intézkedéseknek köszönhetően. E két szektor együttesen 3,5 százalékot adhat hozzá a gazdasági növekedéshez.
A helyreállást a járvány érdemi visszaszorítása után a korlátozások teljes feloldását követő eufória, az elhalasztott utazások, nyaralások, szabadidős és más tevékenységek pótlása gyorsíthatná. A pandémiás időszakok kényszerű korlátozásait a szabadidős és szórakozási tevékenységek érdemi felfutása követte korábban is. Ez pedig jelentős pozitív kockázat lehet az előrejelzésre.
A második forgatókönyv szerint a járvány megfékezése érdekében további mérsékelt intézkedésekre lesz szükség, valamint a külső kereslet is kissé veszít lendületéből, a vakcinák leszállítása pedig kapacitáskorlátokba ütközik. Ez alapján a GDP tavaly 5,5 százalékkal zsugorodhatott, amit idén 4,5, 2022-ben 7,3 százalékos növekedés követhet, a járvány előtti szintet pedig 2021 negyedik negyedévében érhetjük el.
A harmadik forgatókönyv szerint folytatódik a járvány meredek felfutása mind hazánkban, mind az európai országokban, így további erőteljesebb korlátozásokra kerülhet sor, a vakcina terjesztésével kapcsolatos kapacitáskorlátok mellett a lakosság elutasítása is nehezíti a kritikus átoltottsági szint elérését. Ezért a visszaesés mértéke tavaly elérhette az 5,7 százalékot, idén 3,2 százalékkal nőhet a gazdaság, a kilábalás döntő része pedig 2022-ben történhet meg, így jövőre 7,7 százalékkal bővülhet a GDP, a járvány előtti szint elérése pedig 2022 elején várható.
Infláció
A következő hónapokban 3 százalék alatt maradhat az infláció a Takarékbank elemzői szerint. Ezen belül áprilisban a pénzromlás mértéke az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti alacsony bázisára miatt felpattanhat 5 százalékra, vagy afölé, azután azonban gyorsan visszaeshet, így idén 3,7 százalékos átlagos inflációra számítanak az elemzők. A tavalyi év elejéhez képest lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. Az is enyhítő körülmény, hogy a lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése jelentősen lefékeződött. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása.
Kamatok, forintárfolyam
A közeljövőben nem várják a 0,75 százalékos egyhetes MNB-betét emelését a Takarékbank elemzői, ugyanakkor úgy vélik, az infláció tavasszal várható megugrása miatt a jegybank óvatos maradhat a lazítással.
Fogalmunk sincs, hogy mi lesz a forinttal, de az ideihez hasonló brutális gyengülésre nem számítunk, sőt az euróval szembeni árfolyama elindulhat a 350-es szint irányában - jelezte Suppan.
Munkaerőpiac
A tavaly átlagosan 4,25 százalékos munkanélküliségi ráta az idén 3,9-4 százalékra süllyedhet az év második felére várt gazdasági élénkülésnek köszönhetően. A bérek 2020-as, összességében majdnem 10 százalékos emelkedése az idén nem ismétlődhet meg, de így is meghaladhatja a 8 százalékot, döntően az egészségügyi bérfejlesztések hatására. A járvány által nem érintett területeken továbbra is magas maradhat a bérdinamika. Ez az idén 4,5 százalék közeli reálbér-növekedést eredményezhet.
Noha az év első felében még a járvány elhúzódó hatásai miatt egyes ágazatokban nem várható bérfejlesztés, az év második felében bekövetkező élénkülés hatására újra kialakulhat a korábbi munkaerőhiány, ami a bérdinamika gyorsulásához vezethet. A szochó évenkénti csökkentése miatt a bérköltség közel két százalékponttal lassabban emelkedik a bruttó bérek növekedéséhez képest. (A szochó csökkentés kapcsán Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt jelezte, hogy az 6 százalékos reálbér emelés esetén valósulhat meg, így könnyen lehet, hogy idén ezzel hiába számolnak a munkaadók és az elemzők - szerk.)
Tekintettel a második félévtől várható bérrobbanásra, a tegnap belengetett 4 százalékos minimálbér-emelést a Takarékbank elemzői alacsonynak tartják.
Államadósság, külső helyzet
A tavaly megemelkedett államadósság a következő években ismét csökkenő pályára állhat, így annak GDP-hez viszonyított aránya 2021-ben 74,8, 2022-ben 72 százalékra süllyedhet – vélik a Takarékbank elemzői. Akik úgy ítélik meg, hogy a külkereskedelmi többlet az idén még a tavalyi, 5,5-5,7 milliárd eurós szintnél is magasabb lehet.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
