Az oroszok és a görögök is célkeresztben vannak Davosban

Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum alapítója. EPA/LAURENT GILLIERON

A svájci Davosban szerdán megnyílt a 46. Világgazdasági Fórum, a munka azonban csütörtöktől pörög fel.

Csak úgy repkedtek a témák, álmok és bejelentések

Szerdán szó volt egyebek között a görög mentőcsomagról, a csökkenő olajárról, a szerb kormányfő víziójáról, hogy országa Délkelet-Európa gazdasági tigrise lehet, tanulmányt ismertetett a PwC, valamint az IMF, és néhány vállalati bejelentés is elhangzott.

Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekben illetékes tagja szerdán felszólította Görögországot a nyugdíjreform gyorsabb végrehajtására, mert szerinte csak így lehetne újabb részletet felszabadítani az Athénnak megajánlott harmadik mentőcsomagból. Az Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF nyáron hagyta jóvá az újabb, ezúttal 86 milliárd eurós mentőcsomagot Athénnak. Az első, 13 milliárd eurós részletet már augusztusban folyósították, de az újabb 2 milliárd eurós részletet csak akkor szabadítják fel, ha a hitelezők által kiküldött ellenőrök szerint Athén megfelelő ütemben teljesíti a vállalt hitelfeltételeket.

A görög szakszervezeteknek más a véleménye. Február 4-én 24 órás sztrájkba lép az ország két vezető érdekvédelmi tömörülése, hogy tiltakozzon a nyugdíjcsökkentés és a nyugdíjkorhatár emelése, valamint a tb-járulék növelése ellen. A davosi találkozón egyébként ott van Alekszisz Ciprasz görög kormányfő is.

Az olajon izgulnak

Ugyancsak Davosban a Lukoil, a legnagyobb magánkézben lévő orosz olajcég vezetője azt mondta, hogy sok év után idén először csökken az orosz olajtermelés. Vagit Alekperov azt mondta, hogy "az olajipar a túlélésért küzd". A Lukoil és az orosz olajtermelés egyaránt 2-3 százalékkal csökken az idén - vélte Alekperov. A vállalatvezető szerint a folyó negyedévben a kőolaj ára 30 dollár körül alakul hordónként, majd fokozatosan emelkedik az év végéig, idén átlagosan 50 dollár körüli lesz az olajár.

A Lukoil vezetője kétkedését fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy Irán rövid távon lényegesen növelni tudná olajexportját. Szerinte Iránnak mindent korszerűsítenie kell olajágazatában, ezért olajtermelésének érezhető növelésére 5-7 évre lesz szüksége.

Putyin bajban?

Az orosz gazdaság olajártól való függőségét tükrözi Alekszej Kudrin volt orosz pénzügyminiszternek az a kijelentése, hogy a jelenlegi, 30 dollár körüli olajárat alapul véve az orosz költségvetés hiánya a hazai össztermék (GDP) 6 százaléka lenne. A folyó költségvetés 50 dolláros olajárral számol.

Az egymásnak feszülő Oroszország és Ukrajna képviselői nem találkoznak egymással Davosban, nem egyeztetnek a Moszkvával szemben fennálló Kijevi adósságról. Natalja Jareszko ukrán pénzügyminiszter szerdán azt mondta, hogy továbbra is megállapodás születhet a 2013 decemberében megadott 3 milliárd dollárról. Moszkva szerint sok területen engedtek Kijevnek, még azt is felajánlották, hogy nem kell az adósságot azonnal rendezni. Oroszország szerint azonban Ukrajna olyan feltételeket támasztott, amiket Moszkva nem fogadhat el, ezért igazáért nemzetközi döntőbírósághoz fordult.

Aleksandar Vucic szerb kormányfő arról beszélt, hogy országa "Délkelet-Európa gazdasági tigrisévé" válhat, ha sikerül végigvinni a kijelölt szerkezeti és gazdasági reformokat. Kijelentette: Belgrád arra törekszik, hogy nyugati normákra épülő társadalmi és gazdasági rendszert építsen ki, de bővíteni akarja kapcsolatait keleti partnereivel a befektetések és a kereskedelem területén.

Kevesen bíznak a növekedésben

A Davosi Világgazdasági Fórum kezdetéhez időzítette a PwC (korábbi nevén PricewaterhouseCoopers) tanácsadó cég éves Globális Vezérigazgató Felmérés eredményének az ismertetését. Ebből kiderült, hogy a megkérdezett cégvezetők alig több mint egyharmada (35 százalék) volt nagyon bizakodó saját cége jövő évi növekedési kilátásait illetően, ami az előző évi értékhez viszonyítva 4 százalékpontos csökkenést jelent. A felmérésben részt vevő cégvezetők mintegy kétharmada (66 százalék) szerint vállalatuknak ma több fenyegetettséggel kell szembenéznie, mint három évvel ezelőtt. Csupán alig több mint egynegyedük számít a globális gazdasági növekedés bővülésére a következő 12 hónapban, ami a múlt évhez viszonyítva 10 százalékpontos csökkentést jelent.

Megoldást a menekültekre

Ugyancsak a nyitónaphoz időzítette jelentését a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Ebben az Európába érkező migránsok gyors munkaerőpiaci integrációját szorgalmazta. A jelentés szerint a múlt tapasztalatai nemigen igazolják azt az egyik leggyakrabban hangoztatott félelmet, hogy a bevándorlók elveszik a munkát a helyi lakosok elől.

Az Európai Unióba érkező bevándorlók és menekültek hulláma valószínűleg növeli kissé a gazdaság teljesítményét rövid távon, de a tömeges migráció hosszú távú hatása attól függ majd, hogy milyen gyorsan tudnak munkát találni az újonnan érkezett emberek - vélik a jelentés összeállítói. Mindazonáltal van egy jelentős gazdasági kockázat, mégpedig az, hogy ha az újonnan érkezők közül kevesen találnak munkát. A bevándorlók és menekültek munkaerőpiaci integrálásának kudarca a munkanélküliségi ráta emelkedéséhez és az államadósság növekedéséhez vezethet - mutattak rá az elemzők, akik mindazonáltal kevés bizonyítékot találtak arra nézve, hogy a menekültek elvennék a munkát a helyi lakosok elől, vagy megjelenésükkel lefelé nyomnák a béreket. Az Európa országaiba és az Egyesült Államokba irányuló nagyobb migránshullámokról készített tanulmányok többségéből az derül ki, hogy a hazai munkavállalók átlagbére alig változott, és a munkanélküliségre is korlátozott hatása volt a nagyszámú migráns beáramlásának.