• Oroszország 55 rakétát lőtt ki Ukrajnára, ebből a légvédelem 47-et semmisített meg, három H-59-es rakéta pedig nem ért célba - közölte csütörtökön az ukrán légierő parancsnoksága. A hadijelentés szerint a különböző típusú nagypontosságú rakétákat két, Oroszország területéről indított MiG-31K repülőgépről, valamint a Kaszpi- és a Fekete-tengerről indították. "Az oroszok célja változatlan: az ukránokra nehezedő pszichológiai nyomás és a létfontosságú infrastruktúra lerombolása" - konstatálta Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.

• Szerhij Popko, a Kijev városi katonai adminisztráció vezetője arról számolt be, hogy a fővárosra mintegy húsz rakétát lőttek ki az oroszok, az ukrán légvédelem azonban valamennyit megsemmisítette. Hozzátette, hogy a kilőtt rakéták darabjainak lezuhanása következtében egy 55 éves férfi meghalt Kijevben, két helyi lakost pedig sérülésekkel szállítottak kórházba. Állítása szerint rendben működnek a kijevi infrastrukturális létesítmények.

• A Kijev megyei vezetés arról adott hírt, hogy a főváros térségében megrongálódott egy közelebbről meg nem nevezett energetikai létesítmény. A megyei vezetés megerősítette, hogy a régióban rendkívüli áramszüneteket vezettek be.

• Herman Haluscsenko energetikai miniszter közölte, hogy a csütörtöki orosz rakétacsapások miatt a legsúlyosabb helyzet az energiaszolgáltatásban Kijevben, valamint Odessza és Vinnicja megyékben alakult ki. Hangsúlyozta: a szakemberek igyekeznek mihamarabb helyreállítani az energiaellátást.

• Helyi idő szerint déltájban lefújták a légiriadót Ukrajnában, amely az újabb orosz rakétatámadás miatt kiterjedt az egész ország területére és mintegy négy órán át tartott.

• A csütörtöki hajnali dróntámadásnak, majd az azt követő reggeli rakétatámadásoknak az eddigi adatok szerint 11 halálos áldozata és 11 sérültje lett Ukrajnában.

• A harckocsikat követően Ukrajna olyan negyedik generációs nyugati harci repülőket fog kérni, mint az amerikai F-16-os típusú gépek. Jurij Szak, Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter tanácsadója a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva arról beszélt, hogy "a következő nagy kihívás a harci repülők" beszerzése lesz. Az ukrán légierő jelenleg korszerűtlen, szovjet időkből származó repülőgépekkel rendelkezik. "Nem akartak nekünk nehéztüzérséget adni, aztán adtak. Nem akartak HIMARS-rendszereket adni, de aztán mégis adtak. Nem akartak páncélosokat adni, de most már igen. Az atomfegyvereken kívül már nem sok olyan akad, amit nem fogunk megkapni" - hangoztatta Jurij Szak.

• Jon Finer, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója az MSNBC amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta: az Egyesült Államok "nagyon körültekintően" folytat megbeszéléseket a kijevi vezetéssel és szövetségeseivel. "Nem zártunk ki semmilyen fegyverrendszert. Megpróbáljuk támogatásunkat az ukrajnai harcok menetéhez igazítani" - tette hozzá.

• Norvégia mintegy száz ukrán katonának biztosítana speciális kiképzést a harcképesség fejlesztéséhez - közölte a norvég védelmi miniszter, Bjorn Arild Gram. Az öt- és hathetes kiképzések az egészségügyi ellátás, a csapatvezetés és az éleslövészet terén képezné ki az arra kiválasztott körülbelül száz katonát.

• A hét elején Oslo bejelentette, hogy más európai országokhoz csatlakozva Norvégia is Leopard harckocsikat tervez Ukrajna rendelkezésére bocsátani, támogatva Kijevet az orosz offenzíva elleni harcban.

• Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma csütörtökön újabb szankciókkal sújtotta az ukrajnai harcokban is jelentős szerepet vállaló, jelentős nemzetközi bűnszervezetnek minősített Wagner orosz katonai magáncéget. Washington mindemellett szankciós listára helyezett olyan jogi személyeket is, amelyeket azzal vádol, hogy támogatják a Wagner tevékenységeit. A lajstromra felkerült az orosz székhelyű Terra Tech részvénytársaság és a kínai Changsha Tianyi Space Science and Technology Research Institute, valamint olyan egyéb cégek és magánszemélyek, akik és amelyek az orosz védelmi iparhoz köthetők.

• Sem Franciaország, sem a harckocsikat szállító partnerei nem állnak háborúban Oroszországgal - közölte csütörtökön a francia külügyminisztérium szóvivője. Anne-Claire Legendre sajtótájékoztatóján Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azon csütörtöki kijelentésére reagált, miszerint "az Egyesült Államok és a kollektív Nyugat országai egyre inkább részeseivé válnak az ukrajnai konfliktusnak azzal, hogy úgy döntöttek, harckocsikkal támogatják Kijevet". "A Kreml állításával szemben a fegyverszállítás a jogos önvédelmet folytató Ukrajnának nem jelenti azt, hogy mi is hadba léptünk volna" - szögezte le a francia külügyi szóvivő.

• Németország szerdán jelentette be, hogy egy századnyi, vagyis 14 darab Leopard 2 A6 típusú harckocsit ad át Ukrajnának. Nem sokkal később Norvégia és Lengyelország is közölte, hogy Leopardokat ad Kijevnek.

• Joe Biden amerikai elnök szintén szerdán közölte, hogy az Egyesült Államok 31 darab Abrams típusú harckocsit küld Ukrajnának. "Ez nem jelenti Oroszország offenzív fenyegetését. A harckocsik szállítása kapcsolódik ahhoz, hogy "a világ országai elszánták magukat, hogy az Egyesült Államok vezetésével segítenek Ukrajnának megvédeni szuverenitását és területi épségét" - szögezte le az amerikai elnök.

(MTI/Reuters)