Nem véletlen, hogy a kontinensnyi méretű ország van ebben a szerencsés helyzetben: ott van tőle nem túl messze Kína, amely már évtizedek óta gyorsan növekszik, és felszippantja Ausztrália nyersanyagkészleteit. Emellett a kontinensnyi országmérethez képest a népesség alacsony, igaz, hogy az elmúlt 25 évben 20-ról 25 millióra nőtt, így noha nominálisan a gazdaság folyamatosan növekedett, az életszínvonal csak mérsékelten javult.
Kína hatása
Az utolsó recesszió 1991-ben volt, de ekkor az óriási sebességre kapcsoló Kína kirántotta Ausztráliát a stagnálásból, és aztán olyan erős volt a kínai kereslet hogy a 2008-ban kezdődő válságot is lényegében elfedte, igaz, hogy ennek olyan kedvezőtlen mellékhatása is volt, ami olajországoknál szokott jelentkezni: a feldolgozóipar nem fejlődött eléggé, a versenyképesség egyenesen romlott. Egy, a Bloombergnek nyilatkozó ausztrál közgazdász szerint nincs még egy olyan ország, amelyik ekkorát nyert volna Kína több mint 30 éves gyors növekedéséből és iparosodásából.
Kétségtelen, hogy az utolsó pár évben, amióta a nyersanyagárak visszaestek a nagy magasságokból, melybe korábban a kínai kereslet hajtotta őket, már Ausztráliában is szerényebb a kínai húzóerő. Sőt, ha nem lett volna jelentős bevándorlás, akkor esetleg már recesszió is bekövetkezhetett volna, miután a gazdaság bővülése elmaradt a népesség növekedésétől, így az egy főre jutó GDP csökkent is valamelyest.
Gondok azért vannak
2010 óta egyébként már öt miniszterelnök-csere volt az országban, miközben 1983-tól 2007-ig csak három, ami mutatja, hogy már sem gazdaságilag, sem politikailag nem olyan felhőtlen a helyzet, mint korábban. Igaz, hogy az ország modernkori történetében volt már egyszer ilyen: 1941 és 1966 között három miniszterelnök volt, majd 1966 és 1972 között öt.
Az utóbbi években olyan kedvezőtlen hatás is mutatkozik, hogy az ingatlanárak a duplájukra nőttek (a nagyfokú bevándorlás mellett ez érthető is), így jócskán megnőtt az eladósodottság az ingatlanvásárlók között. Az évek óta stagnáló fizetések mellett ez visszaveti a lakosság fogyasztást, ami már komolyabb gondokat is okozhat, mivel a belső fogyasztás a GDP felét adja. Mindazonáltal, amíg nem fenyeget recesszió, az ország készül megdönteni az eddigi recessziómentes időszakok rekordját.
A rekorderek
Hollandiában ez egy negyedév híján 28 év volt, 1980 végétől 2008 őszéig, így 1-2 éven belül ezt megdönti Ausztrália, bár van olyan statisztika, melyek 1-2 század százalék pontatlanság miatt azt állítják, hogy 2003-ban Hollandiában volt egy recesszió, vagy legalábbis valami, ami annak határárát súrolta. Ettől eltekintve a jelenlegi ausztrál rekordnál csak egy hosszabb van, amit Japán tudhat magáénak: a második világháború után kezdődő fellendülést csat az 1973-as olajválság szakította meg, így Ausztráliának még jó 10 évet kéne kihúznia recesszió nélkül, hogy világrekorder legyen.
Ez a „gig economy.” 
