Liz Truss külügyminiszter és nagy valószínűséggel az Egyesült Királyság következő konzervatív miniszterelnöke a héten kijelentette, hogy adott esetben kész lenne nukleáris csapást mérni egy háborús konfliktusban, bár az eredmény "globális megsemmisülés" lenne.
„Készen állok rá”
A birminghami Tory Párt keddi ülésén a Times Radio munkatársa azt mondta a Trussnak, hogy ha ő lesz a miniszterelnök, gyorsan megmutatják neki a nukleáris rakéták indításának eljárásait a brit Trident tengeralattjárókról. "Ez globális megsemmisülést jelentene" - mondta Pienaar. „Nem kérdezem meg, hogy megnyomná-e a gombot, igent fog mondani, de ha ezzel a feladattal szembesülnék, fizikailag rosszul érezném magam. Milyen érzéseket kelt Önben ez a gondolat?”
Truss érzelemmentes arckifejezéssel válaszolt: "Úgy gondolom, hogy ez a miniszterelnök fontos kötelessége, és készen állok erre." „Készen állok rá” – ismételte meg, és tapsot kapott az összegyűlt toryktól.
Truss a közelmúltban azt mondta a Sky Newsnak: „Ha nem állítjuk meg Putyint Ukrajnában, mások is fenyegetve lesznek: a Baltikum, Lengyelország, Moldova, és így konfliktusba keveredhet a NATO-val.”
Augusztus 13-án Hamish de Bretton-Gordon, az Egyesült Királyság Egyesített Vegyi, Biológiai, Radiológiai és Nukleáris Ezredének egykori parancsnoka a Telegraph-ban azt írta, hogy „Nagy-Britanniának fel kell készülnie az atomháborúra”.
London természetesen semmilyen értelemben sem jár különutat. A NATO júniusi madridi csúcstalálkozója elfogadott egy kiemelt jelentőségű stratégiai dokumentumot. Ez kifejezetten ígéretet tesz arra, hogy „az erők teljes skáláját szolgáltatja”, amely „nagy intenzitású, több területet felölelő háborúhoz szükséges az atomfegyverrel rendelkező versenytársak ellen”.
Moszkva és Minszk kardcsörtetése
Februárban Putyin elnök fokozott készültségbe helyezte az orosz nukleáris erőket, Dmitrij Peszkov szóvivő pedig „elfogadhatatlan” megjegyzésekre hivatkozott „különböző szintű képviselők részéről” a NATO és Moszkva közötti esetleges „összecsapásokról”: „Nem szívesen nevezem meg ezen kijelentések szerzőit név szerint, bár a brit külügyminiszter volt az.”
Oroszország a héten blokkolta az ENSZ-nél az atomsorompó-szerződés (NPT) megerősítését célzó megállapodást, mert Moszkva kifogásolta az ukrajnai Zaporizzsja erőmű feletti ellenőrzésről szóló záradékot. A New York-i ENSZ-ben 151 ország négy hétig tartó vita és tárgyalása után a közös nyilatkozat meghiúsulása a legújabb csapás a fegyverzetellenőrzési rendszer fenntartására és az újra fellángolt fegyverkezési versenyre vonatkozó reményekre.
A fehérorosz elnök csütörtökön leszögezte, hogy országa SzU-24-es harci repülőgépeit nukleáris fegyverzet szállítására szerelték fel. Lukasenko kijelentette, hogy már korábban megegyezett a lépésben orosz kollégájával, és figyelmeztetett, hogy országa készen áll azonnal reagálni a Nyugat felől érkező „súlyos provokációra”.
Kína a saját útját járja
Kína már nagyobb sebességre kapcsolta az egyébként már javában futó atomfegyverzet bővítési és korszerűsítési programját, beleértve a hordozóeszközöket is. Ahogyan Thomas Bussiere tábornok, az amerikai stratégia erők (U.S. Strategic Command) helyettes parancsnoka egy éve kifejtette, Kína a belátható időben az USA első számú nukleáris ellenfele lehet, kiszorítva Oroszországot.
Kína nem hajlandó részt venni semmifajta nukleáris leszerelési tárgyaláson, mivel szerinte Washingtonnak és Moszkvának nyomasztó a túlsúlya, így érdemben nincs miről beszélni. Peking intenzív atomfegyver-programjának célja az az amerikai katonai képességek aláásása az Indo-csendes-óceáni térségben, Washington regionális szövetségesi rendszerének fellazítása és Kína nagyhatalmi státuszának kivetítése.
A szakadék szélén ugrálva
Az atomsorompó-szerződés (NPT) tizedik felülvizsgálati konferenciájának kezdetén Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára három hete kijelentette, hogy a geopolitikai feszültségek miatt a bolygónk csak "egy tévedésnyire van a nukleáris megsemmisítésüléstől". "Eddig rendkívül szerencsések voltunk. De a szerencse nem stratégia. Nem is pajzs a geopolitikai feszültségek ellen, amelyek nukleáris konfliktusba csaphatnak át."
Márpedig a modern nukleáris fegyverek sokkal erősebbek, mint azok, amelyeket Hirosimára és Nagaszakira dobtak. Mindössze 50 robbanófej 200 millió embert ölhet meg – ami megfelel Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és Németország együttes lakosságának. De ez csak a kezdet lenne.
A Rutgers Egyetem friss modellezése azt jósolja, hogy egy teljes körű nukleáris háború hatalmas tüzeket és koromfelhőket gyújtana fel, amelyek elzárják a Napot, és elpusztítanák a termést. Az ezt követő nukleáris jégkorszak az emberek háromnegyedének éhezést jelentene, és két éven belül akár ötmilliárd ember halálát is okozná. Még egy „kisebb” nukleáris konfliktus is valószínűleg 2,5 milliárd ember pusztulásához vezet.
A botrány folytatódik.
