Az ukrán gátrobbantás borzalmas utóhatásai

A dél-ukrajnai Herszon régióban található Nova Kahovka-i gát június 6-i részleges lerombolása újabb csapást jelent a globális élelmezésbiztonságra. Míg jelenleg Ukrajna a Dnyeper folyó menti hat gát közül ötöt ellenőrzi, a Nova Kahovka-i gát orosz ellenőrzés alatt áll azóta, hogy Putyin tavaly februárjában elindította az Ukrajna elleni invázióját.

Elpusztított öntözőrendszerek

Az „Európa kenyérkosarának” nevezett országra mért jelentős csapások a globális élelmiszerellátás és a piac ingadozása miatti aggodalomra adnak okot. Mivel a közeli Kahovka-tározó, amely akkoriban 18 köbkilométer vizet tartalmazott, egy kiterjedt öntözőcsatorna-hálózat (például az észak-krími és a Kahovszkij-csatornák) központjában állt, a gát összeomlása kiterjedt áradásokat idézett elő a folyásirányban, és több tízezer több ezer embert kell evakuálni.

Nem szabad alábecsülni az Ukrajna környezetére, lakosságára és gazdaságára gyakorolt ​​hatásokat. A gát tönkretétele súlyosan megrongálta az öntözőrendszert Dél-Ukrajnában, és a becslések szerint 600 ezer hektár szántó maradt víz nélkül. Kijev közleményben jelentette be, hogy a Herszon régió öntözőrendszereinek 94, Zaporizzsja 74 és Dnyipropetrovszk 30 százaléka vízforrás nélkül maradt.

Oroszországhoz hasonlóan Ukrajna is jelentős mezőgazdasági hatalom, amely kulcsszerepet játszik a gabona- és az étolajpiacon. Egyedül Ukrajna adja a napraforgóliszt globális kereskedelmének 40, a napraforgóolaj 35, valamint a búza-, árpa- és kukoricaexport 5 százalékát.

A háború előtt az érintett dél-ukrajnai régiókban évente négymillió tonna gabonát és olajos magvakat takarítottak be, 1,5 milliárd dollár értékben. A Herszon régió annak ellenére, hogy Ukrajna 33 millió hektáros mezőgazdasági területének mindössze 2 százalékát teszi ki, az ország bruttó mezőgazdasági termelésének több mint 4 százalékát adta.

Terméskiesések a világban

Míg más nagy mezőgazdasági országokban, köztük Oroszországban, a jó termés rövid távon viszonylag alacsony importárakat eredményezhet, a többi mezőgazdasági nagyhatalmú nemzet közép- és hosszú távon kihívásokkal néz szembe a kereslet kielégítése terén.

Az Egyesült Államokban – a világ vezető kukoricatermelő országában – az idei kukoricatermés mindössze 64 százalékát  értékelték jótól kiválóig a csapadék hiánya miatt. Mindeközben a kínai búzatermést erős esőzések sújtották, ami terméskieséshez vezetett. Ausztrália téli gabonatermése várhatóan 34 százalékkal, 44,9 millió tonnára csökken.

A gabonaügylet vége

Az ENSZ és Törökország által tavaly júliusban közvetített fekete-tengeri gabonaügylet célja a konfliktusból eredő globális élelmiszerválság kezelése azáltal, hogy lehetővé teszi ukrán mezőgazdasági termékek exportját három ukrán kikötőből – Csernomorszkból, Odesszából, Pivdennyij/Juzsnyijból. Cserébe az ENSZ tisztviselői beleegyeztek abba, hogy segítik Oroszországot az élelmiszer- és műtrágyaexportjában.

Putyin azonban a közelmúltban rámutatott, hogy Európa a legnagyobb ukrán gabonaimportőr, és kritizálta a Nyugatot is, amiért nem hajtottak végre olyan intézkedéseket, amelyek az orosz mezőgazdasági termékek és műtrágyatermékek globális piacokra jutását biztosítanák. Oroszország ezért nem látja értelmét a július 17-én lejáró megállapodás meghosszabbításának, ahogy azt az orosz külügyminisztérium július 4-én bejelentette. 

A közleményben többek között az áll:

„A gabonamegállapodások, amelyek célja a rászoruló afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok megsegítése volt, az ukrán élelmiszerek tisztán kereskedelmi exportjává vált a gazdag országokba. Az odesszai, csernomorszki és juzsniji kikötőkből 2022. augusztus 1. óta exportált 32,6 millió tonna gabona nagy része – 26,2 millió, azaz 81 százalék – a magas és közepes vásárlóerejű országokba került. Az ENSZ vezetése azonban hallgat ezekről a kellemetlen kérdésekről. Nyugaton eközben nyilvánosan kijelentik, hogy nem lehet enyhíteni az oroszellenes szankciókon, beleértve az élelmiszereket és a műtrágyákat is. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy nincs ok a július 17-én lejáró gabonaszerződés folytatására.”

Mindenesetre Putyin és az orosz külügyminisztérium nem tesz említést azokról a bizonyítékokról, miszerint  Oroszország egyoldalúan szállítja az általa elrabolt gabonát az újonnan elfoglalt ukrajnai területekről, és Moszkva a Fekete-tengert is használta fegyverkészletek szállítására Szíriába és Szíriából kereskedelmi hajókon keresztül. Az ilyen tevékenységek egyértelműen ellentétesek a Fekete-tengeri gabona-megállapodás szellemével.

A felrobbantott ammónia-vezeték

Eközben az oroszországi Harkiv régióban, az ukrán-orosz határ közelében megsérült ammóniavezeték tovább növeli az élelmiszer-ellátás bizonytalanságával kapcsolatos aggodalmakat. Moszkva azt állítja, hogy a vezetéket az ukrán erők robbantottak föl. 

Míg a nitrát műtrágya kulcsfontosságú összetevőjét szállító csővezeték a háború kezdete óta inaktív volt, Oroszország ezt kulcsfontosságúnak tartja a fekete-tengeri folyosón keresztüli gabonaszállítás fenntartásában. Ukrajna azonban azzal érvel, hogy ez nem volt része az eredeti fekete-tengeri gabona-megállapodásnak, és arra kényszerítette Moszkvát, hogy alternatív felvevőhelyeket keressen az ammóniaexportjához.

Az ukrán gazdálkodók számára a mezőgazdasági területek elvesztése további nehézségeket fog okozni. Gabonaügylet nélkül a mezőgazdasági termékek exportja még nagyobb kihívást jelent. 

A környező országokkal, például Magyarországgal fennálló feszültségek a regionális piacot elárasztó olcsó ukrán gabona miatt is bonyolítják a helyzetet. A csökkent exportvolumen és a megnövekedett költségek az ukrán gazdálkodók árának és bevételének csökkenéséhez vezetnek, ami elriasztja a gazdálkodókat a vetéstől.