Elsőként 2014 végéig az euróövezeti tagországoknak teljesíteniük kell minden adóügyi és gazdasági konvergenciafeltételt, és végre kell hajtaniuk az Európai Tanács minden előírását. Utána 2015/16-ban létre kell hozni azt az európai szintű hatóságot, amely ellenőrzi a nemzeti költségvetéseket - idézte a Mariano Rajoy spanyol kormányfő nyilatkozatát a Bild am Sonntag című német lap vasárnap.
A második lépcsőben még túlnyomórészt az egyes államok vennének föl hitelt, de már rendelkezésre állhatna az euróövezeti közös kötvény is. Majd a harmadik szakaszban az egész euróövezetre kötelező, közös államháztartási célszámokat határoznának meg, és erre alapozva általánosan kiadhatók lennének a közösség kötvények - mondta a miniszterelnök. Erre nem mondott lehetséges évszámot.
* A kormány prognózisa.
Ez így nem mehet tovább
| Az autonóm tartományok számára elkülönített mentőalapot a spanyol kormány 18 milliárd euróra emelte, ami jól jelzi, hogy a tartományok egyre nehezebb helyzetben vannak - négyen már be is jelentkeztek plusz forrásokért, az alap több mint fele tehát már el is ment, Miközben a tőke egyenesen menekül az Ibériai-félszigetről. Részletek >>> |
A spanyol kormányfő úgy vélte, hosszabb távon nem működhet úgy a valutaunió, hogy egyes tagországai negatív kamatra finanszírozzák magukat a kötvénypiacról, míg mások elviselhetetlenül magas hozamok alatt nyögnek. Az elsővel Németországra, a másodikkal saját hazájára és Olaszországra célzott.
Rajoy arra buzdította Angela Merkel német kancellárt, hogy továbbra is töltsön be vezető szerepet a valutaunió reformjában. "Érzésem szerint ő kész is erre" - mondta a spanyol miniszterelnök, aki a jövő héten Madridban fogadja a német kancellárt.
A rászorulók pénze
A közös euróövezeti kötvény újdonsága az eddigi ismeretek szerint az lenne, hogy bevételét nem továbbkölcsönöznék - amint most az Európai Bizottság vagy az euróövezeti mentőalap (EFSF) teszi az általa kiadott kötvényekből -, hanem központi költségvetési támogatás módjára osztanák el a rászorulók között. Ily módon ez részben vagy egészben helyettesíthetné mind az eddigi közös kötvényeket - az Európai Bizottság és a mentőalap kötvénykiadásait -, mind akár a tagállamok szuverén, piaci kötvénykibocsátásait. Vagyis ez a kötvény az euróövezet mint egyelőre nem létező egységes állam nem létező egységes központi költségvetését pótolná a jelenleg szuverén tagországok és kormányaik számára. A törlesztésért ilyenformán és értelemszerűen szintén nem a kisegített térségek - a tagországok - lennének elsőként felelősek, hanem mindjárt első szinten együttesen és egyetemlegesen az euróövezeti tagországok összessége.
A német kormány a végeredményt tekintve nem ellenkezik, csak úgy véli, hogy nem lehet a kocsit a ló elé fogni. Vagyis a közös kötvény az első elképzelésekkel szemben ne helyettesítse a közös költségvetés-alkotást, hanem fordítva, éppen arra alapozzon. A német kormány szerint a költségvetési transzfert szolgáló közös kötvény nem a kezdete, hanem a végpontja lehet egy folyamatnak, amelynek állomásait a jelek szerint mind többen egyformán látják: erősíteni az EU fiskális - azaz költségvetési - unióját, tovább szigorítani és egységesíteni a tagállami költségvetés-alkotás szabályait, alakítani valamilyen közös központi intézményt - fantázianevén "EU-pénzügyminisztériumot" - amely beleszólhatna a tagállami költségvetés-alkotásba, majd talán akár közvetlen adóztatással létrehozni az EU, illetve előbb az euróövezet valódi központi költségvetését.
Az euróövezeti állam- és kormányfők már júniusban megállapodtak abban, hogy ez év végéig kidolgozzák a "valódi valutaunió" menetrendjét. A tervben szerepel költségvetési unió, bankunió és politikai unió, de határidők még nem ismeretesek.
Venezuelában beiktatták hivatalába pénteken a harmadik ciklusát megkezdő Nicolás Maduro elnököt, a vitatott eredményű júliusi választások hivatalos győztesét. 
