A miniszterelnök felkészítette arra, hogy ez egy harcos hely, nem adja át pár hónap múlva a tárcát. Bár folyamatosan támadják mindkét oldalról, Seszták Miklós élvezi a munkát - mondta el a Gazdasági Rádió Nap vendége című műsorában a miniszter.
Mi lesz a hármas metróval?
Sokszor úgy tűnik, hogy (szó szerint) a főváros körmére ég a köznyelvben csak kék metróként emlegetett vonal felújítása. Most úgy tűnik, hogy közeledik a döntés az ügyben, Seszták Miklós és Tarlós István főpolgármester már alapvetően mindenben egyetért.
Az már korábban is látszott, hogy tényleg létfontosságú a vonal felújítása, mivel a naponta akár 500 ezer embert kiszolgáló kocsik és alagutak botrányosan rossz állapotban vannak. A projekt a kormány teljes támogatását élvezi, de jelen pillanatban a fennakadást két dolog okozza. Egyrészt a BKK továbbra is várja a pályázatot elvesztő francia cég adóigazolását, illetve keresik az uniós forrásokat a felújítás egy részének finanszírozására.
Becslések szerint körülbelül 90 milliárd forintba kerülne a teljes felújítás, ebből 60 milliárd az alagutak és a kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése, míg az új metrókocsik további 30 milliárdos költséget jelentenének. De mint ahogy a miniszter is mondja, a vonal fejlesztése biztonsági kérdés.
Nem akarnak mindenhez közbeszerzést kiírni
Hamarosan újból munkába áll a parlament, a miniszternek is vannak tervei szeptemberre. Központi kérdés lesz a többségi állami tulajdonban lévő vállalatok kisebbségi tulajdonrészének kezelése, vagyis további akvizíciókat terveznek. A Bombardier-MÁV Kft-vel folyamatosan tárgyalnak, nincs már messze a megállapodás. A miniszter a Gazdasági Rádió kérdésére csak annyit árul el, hogy a vásárlások következő célpontjai a közműcégek lehetnek, többek közt azért is, hogy ne kelljen minden projekthez közbeszerzést kiírni.
Jó áron adták az MKB-t
Azt mondják, hogy venni mindig akkor kell, ha valami jó áron eladó, jó időben. Az MKB Bank német anyacége már korábban döntött az évek óta veszteséges vállalat eladásáról. Fontos, hogy a vásárlással újra 50 százalék felett jár a magyar tulajdon a bankrendszerben, Seszták szerint így jobban lehetőségük nyílik majd a magyar ügyfelek érdekeinek képviselésére.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
