Bazi nagy orosz-kínai hadgyakorlat – ennek a fele sem tréfa

A kínai-orosz barátkozás külön történelmi érdekesség, hisz egyszer már megtörtént az: 1949 után, amikor Kína kommunista állam lett, egymásra talált a két azonos társadalmi rendszerű nagyhatalom. Később aztán a Mao vezette Kína összekülönbözött a nagy baráttal és feszült lett a viszony, ami Mao után enyhült, de barátivá nem vált újra. Ennek úgy tűnik, most jött el az ideje, amikor mindkét nagyhatalom jelezni akarja, hogy nem zsarolhatók, ha kell, össze is fognak.

Szovjet méretű

A hadgyakorlat másik érdekessége, hogy az orosz védelmi miniszter szerint mérete nagyobb lesz, mint bármelyik eddiginek a Szovjetunió megszűnése óta. Csak az 1981-ben megtartott Zapad-81 gyakorlattal lesz összemérhető, de Szergej Sojgu szerint bizonyos tekintetben még felül is múlja azt. Képzeljék el – mondta tegnapi tájékoztatóján – hogy 36 000 páncélos jármű: tankok, páncélozott szállítójárművek és a tüzérség összehangoltan dolgozik és mozog, mindezt olyan viszonyok között, amelyek a lehető legjobban szimulálják az éles háborús helyzetet.

Most Vostok-2018 lesz a hadgyakorlat neve, ennek megfelelően a gigantikus ország középső és keleti körzeteiben tartják, 300 ezer katona, 1000 repülő és két hadiflotta vesz részt benne, valamint az összes légideszant egység. Az eseményre szeptember 11-15. között kerül sor, miközben Abe Sinzó japán miniszterelnök épp Vlagyivosztokban lesz egy fórumon. Japán a Reuters szerint eddig is aggódva figyelte az orosz távol-keleti fegyverkezést, a japán külügyminisztérium pedig jelezte, hogy mindig szorosan figyelemmel kísérik, ha változnak az orosz-kínai katonai kapcsolatok.

Kína

Arra a kérdésre, hogy nem túl nagyok-e egy ekkora hadgyakorlat költségei, a Kreml szóvivője azt válaszolta, hogy a hadgyakorlatok létfontosságúak. Hozzátette, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet, amikor a hidegháború óta a legnagyobb agresszivitással és ellenségességgel kell szembenéznie Oroszországnak, az ország védelmi képességeinek növelése abszolút indokol egy ilyen hadgyakorlatot. A szóvivőt megkérdezték, hogy Kína részvétele katonai szövetséget jelent-e a két ország között, mire azt válaszolta, hogy a két fél minden területem együttműködik.

Már nem papírtigris

A NATO szóvivője elmondta, hogy Oroszország már májusban tájékoztatta a katonai szervezetet a tervezett hadgyakorlatról, sőt meg is hívta a NATO-tagállamok katonai attaséit, hogy tekintsék meg a hadgyakorlatot, de erről a szövetség még nem döntött, azt azonban már korábban jelezték, hogy valamilyen szinten figyelemmel akarják majd kísérni az eseményt.

A szóvivő szerint a hadgyakorlat nagy, kiterjedt konfliktusra való felkészülést jelez, ami beleillik abba a trendbe, ami évek óta jellemzi Oroszországot: sokkal magabiztosabb, érdemben növeli védelmi költségvetését és katonai erejét. Ez érthető is, miután a NATO többször úgy viselkedett, mintha Oroszország nem lenne igazán erős és ijesztő ellenfél. Míg ez Jelcin alatt valóban így volt, most Oroszország vélhetően látványosan óhajtja jelezni, hogy katonai értelemben már ugyanolyan szuperhatalom, mint a Szovjetunió volt.