Politikailag úgy tűnik, egyelőre minden olajozottan megy Hszi Csin-ping elnök számára, amikor a Kínai Kommunista Párt (KKP) október 16-án kezdődő 20. kongresszusán egy példátlan harmadik ciklusra pályázik. Annak ellenére, hogy az országot a bajok hullámai ostromolják.
Kína jelenleg számos kihívással néz szembe: belül a járvánnyal, a szárazsággal és az adósságokkal küzd, kívül pedig nem tud megbirkózni a high-tech berendezések – különösen a félvezetőkkel kapcsolatos – szigorúbb amerikai embargóval, valamint a kínai diákok vízumkorlátozásaival. Ez utóbbiak eddig speciális szakágakat tanulmányoztak az USA-ban, amelyek aztán alátámasztást nyújtottak Kína katonai-civil fúziós stratégiájának.
Úgy tűnik, hogy a lassuló globális gazdaság is elkezdett hatni Kínára. Az Egyesült Államokba irányuló export 2020 óta először csökkent augusztusban, és ráadásul az import is csökken.
A járvány csapása
Több tízmillióan vannak ismét zárlat alatt, többek között Csengduban, Guijangban és Sencsen egyes részein. Ez jelenleg 33 várost és 65 millió embert érint, amint a pekingi rezsim a 2020 eleje óta tapasztalható legnagyobb COVID-járvány megfékezésére törekszik. A jelentések szerint az esetek terjednek a sanghaji és pekingi közösségekben is.
Kína a lakosságának nagy részét dupla adag CoronaVac és Sinopharm vakcinával oltatta be. Az adatok azonban arra utalnak, hogy a két dózissal kapott immunitás gyorsan csökken, és az idősek védelme korlátozott.
Az elképesztő aszály
A kínaiak eddig soha nem látott szárazsággal szembesülnek, miután több mint 70 napos időtartamban elenyésző mennyiségű csapadék hullott, ami a teljes szárazföldi területének közel felét érintette. Ez több folyót patakokká zsugorított, köztük a nagy Jangce folyamot is, ami ráadásul számos szakaszán a hajózás bezárásához vezetett.
Adósság az egekben
Kína adóssága exponenciálisan nőtt Hszi Csin-ping uralkodásának elmúlt évtizedében. Ez jelentős részben a 2008-as globális pénzügyi válság nyomán állami tulajdonú vállalatokba pumpált hiteleknek köszönhető. Kína adóssága idén év végére már a GDP 275 százalékára emelkedhet.
Miközben Kína a COVID-zárlatokkal és a jelzáloghitel-válsággal küzd, a kormány ismét további ösztönzőkhöz folyamodik. A gazdaságélénkítő csomag nagyobb, mint Japáné – amely utóbbi évtizedek óta krónikus adósságválságban szenved.
Egyes szakértők aggódnak a hatalmas adósság miatt, amely szerintük hatással lesz a stabilitásra, és hatással lehet a világgazdasági helyzetre is. Mások azonban azzal érvelnek, hogy mivel az adósság nagy része állami tulajdonban van, kezelhető. De az a tény, hogy Kína vállalati és háztartási adóssága is meredeken emelkedett, mindenhol aggodalomra ad okot.
Technológiai bajok
Szeptember 6-án Hszi elnökölt az Átfogó Reformok Központi Bizottságának 27. ülésén, és a fő téma „az erőforrások országos mobilizálására szolgáló új rendszer fejlesztése volt, hogy áttörést érjünk el az alapvető technológiák terén a kulcsfontosságú területeken”. Mindez azután hangzott el, hogy világossá vált: a félvezető-iparban számos vizsgálat eredményeképpen korrupciós vádak merültek fel számos magas rangú tisztviselő ellen, és ki kellett menteni azegyik vezető félvezető-ipari céget, a Tsinghua Unigroupot.
Hszi Csin-ping az elmúlt évtizedben több mint 100 milliárd dollárt költött el egy hazai félvezetőipar felépítésére, de csak szerény eredményeket értek el. Most a kulcsfontosságú finanszírozó szerv – a Nemzeti Integrált Áramköri Ipari Befektetési Alap, más néven „Nagy Alap” – is vizsgálat alatt áll. Ezen kudarc ráadásul akkor következik be, amikor az Egyesült Államok szigorította Kínával szembeni korlátozásait.
Zsilipelnek ki az amerikai cégek
Eközben az Egyesült Államok és Kína közötti geopolitikai feszültségek saját hullámokat generálnak a technológiai cégek Kínából való folyamatos kivándorlása formájában. Ez a COVID miatt 2020-ban bekövetkezett ellátási lánc megszakadásain felül értendő.
A legtöbb vállalat a „Kína plusz egy” stratégiát alkalmazza, ahol is a vállalatok egy másik országban - leggyakrabban Indiában és Vietnamban - vetik meg a lábukat, majd folyamatosan elszakadnak Kínától.
Az Apple úgy döntött, hogy Indiában hoz létre iPhone-gyártó létesítményt, míg riválisa a Google egy egységet hoz létre Vietnamban. A feszültség különösen Nancy Pelosi tajvani látogatása miatt nőtt, ami sok amerikai vállalatot még jobban elbizonytalanított Kínában.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
