Iráni zászlót ábrázoló falfestmény Teheránban (MTI/EPA/Abedin Taherkenareh) |
Trump májusban jelentette be, hogy az Egyesült Államok kivonul az iráni atomprogram korlátozásáról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodásból, azzal az indokkal, hogy Irán kijátssza az egyezményt. Az USA által újra bevezetett szankciók első szakasza augusztusban, második szakasza pedig november 5-én lépett életbe, utóbbi érint 50 iráni bankot, 200 magánszemélyt, a nemzeti légitársaságot (Iran Air), valamint a hajózást és az energetikai szektort, gyakorlatilag embargóval sújtva az olajexportot. Míg a 2015 előtti szankciókat támogatta az ENSZ Biztonsági Tanácsa és az EU, az új szankciók egyoldalú amerikai lépéseknek tekintendők. Az orosz külügyminiszter november 6-án ki is jelentette, hogy a Kreml szerint az amerikai lépések törvénytelenek.
Az indiai játszma és a szellemhajók
Olaszország, Görögország, Törökország, India, Kína, Tajvan, Japán és Dél-Korea hat hónapos átmeneti időre mentesül az amerikai szankciók alól. Ezek az országok még fenntartanak gazdasági kapcsolatokat Iránnal, így vásárolnak tőle nyersolajat is, de fokozatosan csökkenteniük kell az Iránból származó importot. Az amerikai külügyminisztérium azt is engedélyezte, hogy az India által Iránban építendő nagy tengeri kikötő (Chahabar Port) projektje haladjon tovább, melynek fő célja az afgán áruk nemzetközi szállításának megkönnyítése, ezáltal a polgárháború sújtotta ország gazdasági és társadalmi fejlődésének elősegítése. A kikötő egyúttal ellensúlyt képez a Kína által Pakisztánba öntött sokmilliárd dolláros infrastruktúra fejlesztésekkel (CPEC) szemben.
India felmentése kiemelt jelentőségű, mert Amerika nem akar komoly gazdasági veszteségeket okozni Új-Delhinek, mivel az kisiklatná Modi miniszterelnök jövő évi újraválasztási esélyeit és veszélyeztetné az Amerikai-Indiai Stratégiai Partnerséget. A Fehér Ház nem akarta az iráni olajexport teljes leállását sem, hiszen egy olajáremelkedés veszélyeztethette volna a republikánusok szereplését a múlt heti félidős választásokon. Teheránt sem kell félteni és október végén minden olajtankerük „sötétségbe borult”, vagyis kikapcsolták a transzponderüket, amellyel nemzetközileg lehet követni a mozgásukat.
Örményországi fennakadás
Meglepő módon egyetlen kaukázusi ország (Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia) sem kapott felmentést Washingtontól, holott mindhárom importál iráni gázt. Október végén John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó végiglátogatta a három országot és próbálta meggyőzni őket, hogy nemzeti érdekük ellenére csatlakozzanak az amerikai szankciókhoz, de nem ért el átütő eredményt – márcsak azért sem, mert az utóbbi időszakban Washington rá sem hederített a térségre. Bolton lobbizását bizony nem segítette, hogy Trump hatalomra lépése óta az amerikai diplomácia szétzilálódott – esetünkben ezt jól mutatja, hogy jelenleg egyik kaukázusi államban sincsen kinevezett amerikai nagykövet!
Káncz Csaba |
A legnagyobb dilemmát ez a tengeri kijárással nem rendelkező és regionálisan politikailag elizolálódott Örményország számára jelenti és Bolton valóban Jerevánban fejtette ki a legnagyobb politikai nyomást. Holott az ország szűkös természeti erőforrásokkal rendelkezik, energiaigényének 40 százalékát egy elöregedő nukleáris erőműből (Metsamor) szerzi, így egyre nagyobb mértékben rá van utalva a földgáz behozatalára. Bár a gáz nagy részét Grúzán keresztül Oroszországból hozza be, tavaly 400 millió köbméter gázt importált Iránból.
Moszkva nem vette félvállról, hogy a Fehér Ház képviselője megpróbálta alapjaiban átszabni Jereván külkapcsolatait. Egy éles hangú közleményben az orosz külügyminisztérium „arcátlansággal” vádolta Boltont. A közlemény emlékeztet Bolton október 25-i rádió interjújára, amelyben az örmény szuverenitás fontosságát hangsúlyozta. Moszkva szerint Bolton jobban tenné, ha elgondolkodna saját szavainak az értelmén.
Káncz Csaba jegyzete