| Martin Schulz (Kép forrása: EPA) |
A pártelnök a Die Zeit című hetilapnak nyilatkozott, ahol elismerte, hogy ő maga is a hatása alá kerülhetett a Németországon végigsöprő „Schulz-őrületnek”. Az év elején ugyanis, amikor elvállalta a kancellárjelölti feladatokat és 100 százalékos támogatottsággal megválasztották a párt elnökének, a párt népszerűsége is tetőfokára hágott: míg korábban 20-23 százalékon stagnáltak, ez 30-ra emelkedett. Azonban úgy tűnik, elbízták magukat, a tartományi (Landtag) választásokon ugyanis három kulcstartományból is kigolyózták őket Merkelék.
Schulz úgy véli, személyes hibája volt az is, hogy sokáig nem mutatta meg erőteljesebben a választók előtt az SPD programjának tartalmi elemeit, ehelyett a schleswig-holsteini, a Saar-vidéki és az észak-rajna-vesztfáliai választásokra fókuszált – amiket sorra el is veszített. Ennek a szakasznak most vége lett, Schulz elmondása szerint így mostantól többször hallgat majd a megérzéseire, és előtérbe helyezi a „konkrét tartalmi elemeket”.
Mik a tervek?
Amennyiben az SPD kerül hatalomra, úgy a tervek szerint 15 ezer fővel növeli a rendőrség létszámát és kiterjeszti a videokamerás köztéri biztonsági megfigyelő rendszereket, büntetésük letöltése után haladéktalanul kitoloncolja az országból a súlyos bűncselekményért elítélt külföldieket és a "zéró tolerancia" elvét érvényesíti a szélsőséges, gyűlöletet prédikáló muzulmán hitszónokokkal szemben. A szélsőséges mecsetközösségeket fel is számolja, finanszírozásukat ellehetetleníti, valamint nagyobb hangsúlyt helyez majd a határok védelmére is.
Az EP-képviselők jóváhagyták az Ukrajnának nyújtandó legfeljebb 35 milliárd euró hitelt, amelyet a befagyasztott orosz vagyon bevételeiből fizetnek vissza. 
