A Science Alert cikke szerint Kína már meg is kezdte a felkészülést a projektre, épp a hétvégén lőttek fel egy új műholdat, a Queqiao-t, amely a Hold körül keringve biztosítja majd az információáramlást a tervezett Chang’e-4 számára. A tervek szerint ugyanis ezzel szállnának majd le a Hold sötét oldalára. Persze, a Föld kísérőjét már gyakorlatilag minden szögből láthattuk, köszönhetően a távozó műholdaknak és a számtalan Apollo programnak. A túloldalra azonban egyedül a Ranger 4 jutott el, az is belecsapódott, mielőtt közelebbről megvizsgálhatta volna az égitest árnyékos oldalát – a megsemmisülés miatt egyáltalán nem lehetett adatokat kinyerni az eszközből.
Az a mítikus sötét oldal
|
Mesebeli találka A Queqiao-t egyébként egy kínai mesefiguráról nevezték el, a neve „szarkahidat” jelent. Egy legenda szerint ugyanis egy szarka közvetített két, az ég két végén élő szerelmes között, akik máshogy nem találkozhattak volna egymással. Kínában a szarkák a mai napig a reménytelen, elszakított szerelmesek szimbólumai. |
A Hold kötött tengelyforgású égitest, vagyis pontosan annyi idő alatt fordul meg a tengelye körül, amennyi idő alatt megkerüli a Földet – ezáltal mindig csak az egyik oldala néz a bolygó felé. Ezt a hatást más műholdak esetében pályastabilizálásra használják, ugyanakkor meg is nehezíti az égi kísérőnk pontosabb vizsgálatát. A Hold túloldaláról ugyanis képtelenség jeleket küldeni a Föld felé, mivel az égitest kitakarja a jelet – ezt orvosolja a kínaiak most felbocsátott eszköze.
A Queqiao a tervek szerint a Föld L2-es Lagrande-pontjában foglal majd helyet – ezek olyan stabilizált gravitációjú pontok a holddal rendelkező bolygók körül, ahol a két égitest kölcsönös gravitációs vonzása nyugalomban marad. Összesen öt darab ilyen pont található a bolygók körül, az egyik ilyenen keresztül közvetít majd a kínai műhold.
Nem ment üres kézzel
Ugyanakkor a szonda nem vár üres kézzel, amíg valamikor az év vége felé fellövik utána a Chang’e 4-es holdjárót. A Queqiao magával vitte ugyanis az első, a holland ASTRON tervezte rádióantennát, amit a Hold túloldalán állítanak fel. Az NCLE (Netherlands Chinese Low Frequency Explorer) névre keresztelt eszközzel a remény szerint olyan frekvenciákat vizsgálhatnak majd a tudósok, amelyek még az Ősrobbanás során keletkeztek – ezeket azonban a Földről nem tudjuk mérni, mivel a 30 MHz-nél kisebb jeleket kiszűri a Föld légköre.
Az űrszonda emellett két mikro-műholdat is vitt magával, a Longijang 1 és 2 önállóan keringenek majd a Hold körül, és rádióhullámos méréseket végeznek majd. Az adatokat amatőr csillagászok tölthetik majd le és készíthetik el ezek alapján a saját méréseiket. A Chang’e ezzel szemben sokkal komolyabb rakománnyal indul majd, fedélzetén egy picike bioszférával, amelyben krumplit, lúdfüvet (arabidopsis) és selyemhernyó-gubókat szállít majd. Ezek segítségével azt kívánják vizsgálni, hogy lehetséges-e életteret létrehozni holdi környezetben – a lúdfüvet egyébként előszeretettel használja a tudomány modellorganizmusként, mivel teljes genomja ismert, és a teljes életciklusát letudja 6 hét alatt – ha a feltételek megengedik, természetesen.
Az űrkutatással kapcsolatos korábbi cikkeinket itt olvashatod a Privátbankár.hu-n! >>>
Sorsdöntő napok lehetnek ezek. 
