A hitelminősítő idei harmadik felülvizsgálatának konklúziójáról számolt be, ami egyben az idei utolsó ütemezett verdikt.
A Fitch legutoljára januárban nyúlt érdemben a magyar besoroláshoz, akkor negatívra rontotta kilátásokat. A tényleges besorolást, amivel változatlanul befektetési szinten tartja az országot nem változtatta az év során.
Idén a Standard & Poor’s húzott nagyot, amikor januárban leminősítette az országot. A legjelentősebb hitelminősítőnél továbbra is befektetésre ajánlott kategóriában van Magyarország, ahogy a Fitch BBB besorolása szerint is.
A Fitch véleménye szerint a keményebb nemzetközi környezet, beleértve a magasabb globális kamatlábakat, az ingadozó energiaárakat és a kulcsfontosságú kereskedelmi partnerek keresletének gyengülését, a politikai megfontolások által befolyásolt szakpolitikai kombinációból eredő sebezhetőségek adódnak.
Az infláció a Fitch által minősített országok közül a legmagasabbak közé tartozik, mivel az árplafonok hatástalannak bizonyultak, és növelték a költségvetési költségeket, míg a monetáris politika transzmisszióját a célzott jelzáloghitel-kamatlábplafonok akadályozzák – írta januárban a hitelminősítő.
Azóta nehéz lenne azt mondani, hogy sok minden változott volna.
Mostani ítéletében a Fitch a korábban is meglévő kockázatokat hozta fel. A negatív kilátások a döntéshozatali környezet és a gazdaságra gyakorolt potenciális tovagyűrűző kockázatokra utalnak.
A váratlanul felmerülő ágazati adók megnehezítik az üzleti környezet működését, a kamattámogatások pedig akadályozzák a monetáris politika transzmisszióját az uniós forrásokkal kapcsolatos tartós bizonytalanság és a kormányzási mutatók tartós romlása közepette.
A finanszírozási környezet azonban kedvezőnek tűnik a jelentős külső kiigazítás után, a makrogazdasági stabilitás visszatérőben van, és a monetáris lazítás zökkenőmentesen halad – értékel a hitelminősítő.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
