A Parlament előtt áll az a törvénymódosítási javaslat, amely szerint „a fogyatékos és a sérült személynek nyújtott lovas szolgáltatások keretében végzett tevékenység” bekerülne az egészségügyi törvénybe. Sőt, a lovasterápiát végző személyek képzésére vonatkozó szabályokat miniszteri rendeletben határoznák meg.
Mindez egyfelől nagyon örvendetes, hiszen a lovasterápia fontos alternatív gyógymód, másfelől azért érdekes, mert valahogy összecseng azzal, hogy épp a furcsa történetű fóti Gyermekváros területén, ám hermetikusan elzárt telken működik az egészségügyi törvénybe emelendő hazai lovasterápia egyik fellegvára, amelynek további fejlesztése évek óta terítéken van.
A történet ágas-bogas, de megpróbáljuk érthetően összefoglalni, hogy e két tény között világossá váljon egy esetleges kapcsolat. A közel 60 hektáros fóti Gyermekváros (Károlyi István Gyermekközpont) melletti telken működik az a lovasterápiás központ, amelyet a kormányközeli Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) működtet 2003 óta. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító tagja többek között Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó, valamint Szájer József vagy Kövér László is.
2017-ben a kormány arról döntött, hogy egy nagy lovasterápiás központot épít Fóton, ahol aztán az egész országból fogadnák az egészségfejlesztő szolgáltatásokra szoruló fogyatékkal élőket – tudósított 2019-ben erről a 24.hu.
A lap szerint a beruházás épp abban a lovasközpontban zajlana/zajlott volna, amely a híres gyermekváros mellett működik, s amelyről 2019-ben kiderült, hogy több mint 60 éves működés után hamarosan kiürítenének.
A gyermekváros további sorsáról, az addig eddig helyet adó Károlyi kastélyról és a hatalmas kastélypark sorsáról azonban azóta sem lehet konkrétumokat tudni, az információkat félhomály fedi. A lap írásából arra azonban fény derült, hogy már 2015-ben részletesen kidolgozott terveket mutattak be a fóti önkormányzatnak, ami szálló, terápiás uszoda, fedett lovarda és istálló kiépítését is tartalmazta. Ám a beruházás akkor nem valósulhatott meg, mert nem sikerült megszerezni a fejlesztéshez szükséges mezőgazdasági ingatlanokat.
A lap egy korábbi cikke arról is írt, hogy Edvi Péter, Orbán Viktor régi-jó barátja, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Alapítványának elnöke már a 2016-os éves beszámolójában hangot adott kritikájának, hogy az akkori egészségügyi vezetés nem tartotta jó ötletnek, hogy OEP-finanszírozás alá vonják a lovasterápiát.
Nos, úgy tűnik, 5 év eltelte után az állami finanszírozás mégis megvalósulni látszódik azzal, hogy a magyar lovasterápiát a tervezett módosítással beemelnék az egészségügyi törvénybe.
Így pedig utólag értelmet nyerhet például az is, hogy Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője már 2017 márciusában benyújtott egy törvényjavaslatot, amely a parlamenti jóváhagyás után elhárított volna minden akadályt a lovasterápiás központ újabb terveinek megvalósításáért, „annak érdekében, hogy az Egyesület a sérült, rászoruló gyermekek lovaglását, lovasterápiás kezelését kiszámítható feltételek között folytathassa” – írja Szél Bernadett blogjában. Harrach 14 állami tulajdonú földterület, köztük a gyerekváros több hektáros részének vagyonkezelési jogát javasolta, hogy húsz évre kerüljön a gyermekmentő szolgálathoz. Mindezt megelőzte az a két kormányhatározat, amelynek meghozatalával közel 200 millió forint állami támogatást adtak az egyesületnek a beruházások előkészítésére.
Mindeközben 2018-ban Fót önkormányzata kiemelt fejlesztési területté nyilvánította az NGYSZ területét.
2019-ben kaptak szárnyra a pletykák, hogy a fóti Gyermekvárosban élő gyerekeket indoklás nélkül szétosztják az ország különböző pontjaira. Ennek tisztázására Szél Bernadett már akkor közérdekű adatigényléshez folyamodott, de az Emberi Erőforrások Minisztériumától arra hivatkozva, hogy 10 évre titkosították a fóti Károlyi István Gyermekközpont felszámolására vonatkozó információkat, nem kapott választ.
2019 őszén a mérce.hu már arról tudósított, hogy a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult Szél Bernadett, és pert nyert: az Emberi Erőforrások Minisztériumának ki kell adnia a fóti gyermekközpontban elhelyezett gyerekek további ellátásra vonatkozó adatokat. De mindez hiába, mert a minisztérium ekkor döbbent rá, hogy nincs is az adatok birtokában.
A független képviselőnő 2020-ban ismét a blogján számolt be arról, hogy egy 2017-es megvalósíthatósági tanulmány feketén-fehéren bizonyítja, hogy nagyon is a fóti otthon bezárása a kormányzati cél, és még létszámstopot is elrendeltek a masszívan férőhelyhiányos rendszerben annak érdekében, hogy ne kerülhessenek új gyerekek a fóti otthonba. S bár a fóti speciális otthon bezárását kétszer is elhalasztották, tavaly valóban megkezdték a kiürítést. De továbbra is marad a kérdés: vajon miért?
„Miután felröppentek a hírek, hogy a menekült gyerekeket Aszódra, a különleges ellátásra szorulókat Budapestre, a speciális ellátást igénylőket pedig Kalocsára vinnék, egy ideig tagadtak, de mára kiderült, hogy tényleg ez volt a terv. Most azonban úgy áll a dolog, hogy nem visznek sehova senkit”
– mondta Vargha Nóra, a helyi önkormányzat független képviselője a hvg.hu-nak idén nyáron, hozzátéve: a kormány visszakozása nem jelenti azt, hogy ne történne semmi. Arra a részlegre például, ahol a speciális ellátást igénylőket gondozzák, nem érkezik új gyerek, pedig országszerte sorban állnak az ilyen helyekért.
Szél Bernadett szerint - aki azóta is a szívén viseli a gyermekotthon sorsát - érthetetlen az elrendelt gyermeklétszámstop, amikor az országban többen is várnak arra, hogy speciális otthonokba kerülhessenek.
A hvg.hu írása szerint ellentétben a gyerekvárossal, a waldorfos és a református intézmények önszántukból készülnek távozni - legalábbis ez a hivatalos verzió. Marad viszont a gyermekváros területén található, de attól teljesen elválasztott Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat lovasterápiás központja, amely újabb részeket venne birtokba.
E történések alapján tehát miért ne lehetne elképzelhető az, hogy az állami támogatási rendszerbe kerülő lovasterápia - és annak fóti központját érintő történések - adnák meg a választ az évek óta húzódó, kérdésekkel teli, hányattatott sorsúvá vált fóti Gyermekváros körüli furcsa eseményekre?
A kormány szerint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény rendelkezéseinek kiegészítését, azaz a lovasterápia törvényi szintre emelését szakmai szempontok indokolják. A javaslat indoklása szerint ezek közül különösen hangsúlyos a lovasterápiának az egészségügyi, állapotjavító célja. De hasonlóan fontosnak tartják azt is, hogy a fogyatékos és a sérült személyek speciális fejlesztő, rehabilitációs célú lovas szolgáltatásokat nyújtó személyek képzési feltételeit az egészségügyért felelős miniszter rendeletben állapítsa meg.
