Az Emnid közvélemény-kutató intézet mérése alapján a CDU/CSU-ra a választók 36 százaléka szavazna, ha most vasárnap lenne a parlamenti (Bundestag-) választás. A pártszövetség támogatottsága 5,5 százalékponttal gyengült a legutóbbi, 2013-as Bundestag-választáson szerzett 41,5 százalékhoz képest. Az elmúlt bő két évben rendre 40 százalékos vagy 40 százalék feletti támogatottságot jeleztek az intézet mérései.
A CDU/CSU legutóbb 2012 szeptemberében állt 36 százalékon az Emnid adatai szerint.
Drámai hangulat a menekültválság kezelése miatt
A pártszövetség népszerűségét a menekültválság kezdte ki, amelynek kezelését egyre erősebb elégedetlenséggel szemléli a tagság.
A CDU tagjai körében "drámaian" rossz a hangulat - figyelmeztetett Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa a párt elnökségének legutóbbi ülésén a Der Spiegel című hírmagazin szombati száma szerint.
A CSU elnöke, Horst Seehofer bajor miniszterelnök saját pártja egy szombati tanácskozásán ismét élesen bírálta Berlin menekültpolitikáját, és azt mondta: a CDU és a CSU fennmaradása is veszélybe kerülhet, ha a szövetségi kormány nem módosítja irányvonalát. A bevándorlást korlátozni kell, "különben a fejünkre nő" - tette hozzá.
Számít ez? Még így is a legnépszerűbbek
A képet árnyalja, hogy ugyanakkor az Angela Merkel kancellár vezette CDU és a bajor testvérpárt, a CSU szövetsége továbbra is messze a legnépszerűbb politikai erő Németországban. A második helyezett szociáldemokrata párt (SPD) 26 százalékon áll, a Baloldalra és a Zöldekre egyaránt a választók 10-10 százaléka szavazna az Emnid adatai szerint.
A Bundestagon kívüli pártok közül a legerősebb a jobboldali populista Alternatíva Németországnak (AfD), amelynek támogatottsága 7 százalékos, az egy héttel korábbihoz képest nem változott, de a két hónappal korábbihoz képest megduplázódott. Bejutna a Bundestagba a liberális FDP is, amely éppen a bejutási küszöbön, 5 százalékon áll.
Vajon belebukik a menekültválságba Merkel?
Egész Európa Németországtól várja a menekültkérdés megoldását, Angela Merkel azonban akár bele is bukhat, ha ragaszkodik a befogadó politikához. Mitől gyengült meg a kancellár pozíciója? Előretörhet-e a német szélsőjobb? Meddig tűri még Németország, hogy Európa a nyakába varrja összes problémáját? Lehet-e valaki egyszerre jólelkű ember és kőkemény politikus? Korábban a Napi Kommentárban Fellegi Tamást, a Privátbankár.hu elemzőjét kérdeztük:
