Illúzió volt a kivonulás
Obama elnök egyik célja volt elnöksége 8 éve alatt, hogy az amerikai csapatokat lényegében mindenhonnan kivonja. Ez szép elképzelés, de nem bizonyult helyesnek, miután bizonyos régiókban a külföldi erők nélkül nem maradtak fenn működőképes kormányok és hadseregek. Anarchia, polgárháború és terrorizmus ütötte fel a fejét, ami aztán az egész világra kihatott, menekültválságok és nemzetközi terrorista merényletek formájában.
Ez az amerikaiak távozása után bekövetkezett Irakban, de az arab tavasz után Líbiában és Szíriában is eluralkodott a káosz, Afganisztánban pedig már a szovjet kivonulás után látszott annak idején, hogy rossz felé mennek a dolgok. A szaporodó, majd 2001-ben kicsúcsosodó al-Kaida merénylethullám lett a következmény, Afganisztánba újra be kellett vonulni, és most már látszik, hogy gyakorlatilag soha (belátható időn belül) nem lehet kivonulni.
Rájöttek, mi a feladat
Az amerikai elnök célja idén az volt, hogy elnökségének végére 9800-ról 5500-ra csökkenti az Afganisztánban állomásozó katonáinak számát. Katonai tanácsadói már jó ideje megpróbálták lebeszélni erről, de most, hogy a NATO egyértelművé tette a maradást, neki is könnyebb megindokolni, miért tekint el a részletes kivonulástól. A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli ülésén elhangzott, hogy egy mostani kivonulás újabb menekülthullámhoz vezetne, nem is beszélve a terrorizmusról.
A NATO csapatoknak a békefenntartás mellett az afgán biztonsági erők kiképzése is fontos feladata, nem is beszélve ennek finanszírozásáról. Az utóbbi hónapokban Irakban látszott, hogy mennyire fontos a megbízható, megfelelően kiképzett és finanszírozott helyi katonai és rendőri erők jelenléte, hisz ők legalább részben át tudják venni azt a feladatot, amit normál körülmények között egy szuverén ország hatóságai gond nélkül megoldanak. A Reuters szerint most csak 2017-ig volt megoldva az afgán biztonsági erők finanszírozása, de ezt most a NATO 5 milliárd dollárral tervezi megnövelni, így 2020-ig kitolódna a program. A terv az, hogy 352 ezer főre növekedjen az afgán hadsereg és rendőrség együttes létszáma, a jelenlegi létszám 320 ezer ember.
Világrendőrségi hatáskör
A probléma kezelése minta lehet a jövőben más konfliktuszónákban, illetve nem stabil politikai rendszerű országokban. A helyi biztonsági erők támogatása és kiképzése mellett jóval kevesebb nemzetközi békefenntartóra van szükség. Afganisztánon kívül még van jó néhány ország vagy régió, ahol szükség lenne erre. Ez távolról sem megszállást jelentene, hanem egy olyan segítség, amit a lakosság és akár az általa demokratikusan megválasztott kormány kér, mert valamilyen okból nem tudják fenntartani a rendet.
Az ok lehet nemzetiségi vagy vallási konfliktus, mint például Irakban és Szíriában, de lehet különböző törzsek, csoportok közti törés is, mint Líbiában. Az is előfordul, hogy egy terület önállóságra vágyó népe elszakad, külön országot kap, de az anyaországgal még fennmarad a konfliktus, ilyen Dél-Szudán. Ezeket ma már nem lehet elszigetelt jelenségként kezelni és szemet hunyni felettük, így a nemzetek közösségére hárul a békefenntartás, gyakorlatilag mintegy világrendőri feladatként.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,47 pontos nyitás után tovább csökkent csütörtökön kora délutánig. 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
