Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
7p

Miért állhatott be a Tisza és a Fidesz közötti különbség?
Ki nyerhet az adók körüli politikai viharon?
Mi lesz az átláthatósági törvényből?

Online Klasszis Klub élőben Somogyi Zoltánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves szociológust!

2025. szeptember 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: az egészségügy és az oktatásügy felkészülve „várja” a második hullámot. Vajon a pedagógusok is így érzik ezt? Szűcs Tamást, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnökét kérdeztük.

Gulyás Gergely szerint a digitális oktatás jól vizsgázott, annak ellenére, hogy egy évvel később szerették volna élesben tesztelni, ezért ha újra karantént kéne elrendelni, menne minden, mint a karikacsapás. Csakhogy időközben a végtelenül elfáradt pedagógusok és szülők is egyre jobban hangoztatják, hogy a távoktatás sikerei mellett rengeteg nehézség és probléma volt.

Egyes tanároknak plusz pénzbe került a digitális oktatás. Fotó: Pixabay
Egyes tanároknak plusz pénzbe került a digitális oktatás. Fotó: Pixabay

„Ha a jelenlegi helyzetre azt mondja a kormány, hogy majdnem mindent szépen és jól megoldottunk, akkor várhatóan a második hullámnál is így lesz. Ugyanakkor a valóság kicsit más: a kutatásunkban megkérdezett ezer kolléga négy ember kivételével mondja azt, hogy semmilyen segítséget nem kapott a digitális tanrend megvalósításában a fenntartójától vagy a központi oktatásirányítástól. Ez elég nagy ellentmondás.”

– mondja Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke.

Hozzáteszi: ha ezalatt azt értik, hogy a pedagógusok ismét a saját pénzüket, munkaidejüket, kreativitásukat beletéve a kínos helyzettől megmentik az országot, akkor ez valóban lehet siker, de nem a kormányé, hanem a munkavállalóké, a szülőké és a diákoké.

A PDSZ napokban megjelent felméréséből az is kiderül, hogy a válaszadók többsége (78,1 százalék) gondolja úgy, hogy a digitális tanrend bevezetésével több lett a munkája, s a tanárok majdnem fele érezte úgy, hogy jóval stresszesebbek a távoktatás jegyében zajló karanténnapok.

Nemcsak a rengeteg túlóra, hanem többletköltségek is terhelték a pedagógusokat: több mint 50 százalékuknak növekedtek a rezsiköltségei, s 42 százalékuknak kellett saját pénzéből beruháznia annak érdekében, hogy - a digitális oktatás követelményeihez igazodva - el tudja látni a feladatait.

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint az egy évvel későbbre tervezett távoktatás premierje sikerült, és azt Szűcs Tamás is megerősíti, hogy ha itt a kormány digitális oktatási stratégiájára gondol, miszerint sok tanár pályázott és kapott laptopot, ahogy intézményekben is voltak digitális fejlesztések, ez igaz, de nem elég. Az ígéretek ugyanis 100 százalékos lefedettséget vetítettek előre, de ennek hiányában egyes tanároknak muszáj volt a hirtelen jött távoktatás miatt saját zsebbe nyúlnia.

A felmérés szerint átlagosan 51 524 forintot költöttek a tanárok a hirtelen jött távoktatás miatt, volt, aki 150 484 forintot.

A pedagógusok több mint ötöde, 22,8 százaléka kényszerült számítógépet vásárolni. 68,2 százalék webkamerát, fej- és fülhallgatót és egyéb kiegészítőket szerzett be, de a kollégák több mint harmada kényszerült internetelőfizetést, 14,7 százalékuk telefonelőfizetést venni. A válaszadók több mint 10 százaléka költött tanfolyamra, hogy digitális tudását pallérozza.

„A digitális tartalmak előrehozott debütálása sem történt meg. A válaszadók többsége jelezte, hogy iskolájában nem volt semmiféle központilag bevezetett távoktatási keretrendszer, kreatívan fel kellett találnia magát. 79,6 százalékuk semmilyen segítséget nem kapott az államtól. Sokkal inkább tudtak meríteni a közösségi oldalaktól, csoportoktól, illetve különböző cégek tartalomszolgáltatásiból, civilek, művészek és alapítványok támogatásából”

magyarázza a PDSZ elnöke.

Ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy az új nemzeti alaptanterv-tartalmakat digitálisan feltöltötték központilag, de akkor is nagy a lemaradás. Jó dolog, hogy az 50 pluszos kollégák végre magabiztosabban kezelik a digitális eszközöket, ám a távoktatás követelményeivel a pedagógusok 20-30 százaléka tudott csak lépést tartani. A felmérés megmutatja, hogy a digitális munkarendre egyszerre volt jellemző a központi fejetlenség és az egyéni leleményesség.

„Nem alakultak ki egységes ajánlások, s nem keletkeztek felhasználható digitális tananyagok – annak ellenére sem, hogy erre milliárdokat áldoztak az elmúlt években, ezért is nehezen érthető, amikor azt mondják: jól vizsgázott az előrehozott digitális oktatás. A járvány jósolt második hullámáig mindezt nem lehet ledolgozni. Lehetetlen megjósolni azt is, hogy kell-e majd iskolákat bezárni, viszont addig lehetne tenni is valamit”

– mondja Szűcs Tamás.  

Például országos felmérést végezni az oktatás digitális kompetenciájáról. Megfelelő-e az eszközpark, van-e elégséges infrastruktúra, vagy hogy a nagyon hátrányos régiókban milyen mértékű az eszközök deficitje? Vagy inkább a hozzá értők hiánya okozza a korábbinál is nagyobb lemaradást ezekben a régiókban? Ha történne egy központi felmérés, annak fényében az erőforrásokat célzottabban lehetne átirányítani, csoportosítani. Képezni lehetne egy olyan bevethető tartalékot, amelyekkel a gyenge pontokon lehet segíteni. Ezt még őszig meg lehetne tenni, különben ugyanaz történik, mint tavasszal.

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Fotó: szakszervezetek.hu
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Fotó: szakszervezetek.hu

Kutatások már most 30 százalékra saccolják azokat a gyerekeket, akik még hátrányosabb helyzetbe kerültek az elmúlt időszakban, mert annyira nem volt eszközük, és otthon sem kaptak segítséget.

Erről pontos adatot Szűcs szerint az oktatásirányítás tudna mondani.

Arra a kérdésre, hogy a júliustól beígért 10 százalékos ágazati pótlék mennyire lehet motivációs erő a második hullám előtt, az elnök azt mondja, mivel nem fog beépülni az illetménybe, s bármikor visszavonható, így semennyire. Ez a 10 százalék egyébként is azonos az idei infláció mértékével. A valódi béremelést ugyanis a 2015-ben befagyasztott vetítési alap (ami a 2014-es minimálbér összege, 101 500 forint) megemelése jelentené.

„Mi nem kívánunk mást, mint hogy a kormány tartsa be az ígéretét. Nem lehet 140 ezer nettóért a pályán kezdő tanárként belevágni az életbe. Az induló béreket másfél-kétszeresére kéne megemelni, mert diplomás embereket nem lehet behúzni így a pályára, nincs ennyi elhivatott, értelmes fiatal”

– mondja Szűcs.

Nyugat-Európában az értelmiségi bérek közül a pedagógusi fizetések úgy alakulnak, hogy a kezdő diplomások átlagbérének 80-90 százalékát érik el. Magyarországon ez 60 százalék alatt van. Borzasztó rosszak a pályán lévő magyar kollégák adatai: 3-4 százalék körül lehetnek a 30 év alattiak, 15-16 százalék a negyven alattiak, mindenki más 40 év feletti.

Ez bérrendezés nélkül nem fog változni az elnök szerint, így is rohamosan haladunk az oktatás minőségének zuhanása felé. Egy tanulmányt említ, amely azt vizsgálta, hogy Európában a különböző országokban a pedagógusbérekhez és illetményekhez képest "ár-érték arányban" hol áll a diákok teljesítménye. És meglepő módon, ahhoz képest, hogy a kormány mennyit fordít a pedagógusok bérére, még így is a negyedik legjobbak vagyunk, miközben a bérek szempontjából a középmezőny alján valahol.

Szűcs Tamás úgy gondolja, nehéz elfogadni azt, hogy a járványra való hivatkozással halogatják a bérek rendezését, ezt már rég meg kellett volna oldani. Főleg, mert a kommunikáció szerint a gazdaság évek óta sokkal jobban teljesít, ehhez képest kevés érdemi lépés történt az oktatásügyben. Hangsúlyozza, hogy ha a versenyszférában tapasztalható értelmiségi bérek 80-90 százaléka lenne a pedagógusok illetménye, akkor lehetne arról tárgyalni, hogy ezt a 10 százalékot átmenetileg nem adják meg.

Pedig a Keynes-i modell, amely gazdaságélénkítő módszerként a nagy gazdasági világválság idején bejött, itt is beválhatna. A mesterséges élénkítési módszer szerint ugyanis az állam száz forintjából negyven visszavándorolna a saját zsebébe, a maradék hatvan meg élénkíthetné a válságban lévő gazdaságot. Ennek tükrében igenis kívánatos lenne, ha nem is a teljes rendezést, de annak egy részét megoldanák.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Erre a húzásra irigy lehet minden magyar dolgozó
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 18:49
A szlovén kormány elfogadta annak a törvénynek az alapelveit, amely minden munkavállaló számára kötelező karácsonyi bónuszt vezetne be, valamint megemelné az átalányadózó egyéni vállalkozók bevételi értékhatárát – jelentette be Klemen Bostjancic pénzügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Magyarországot érintő döntést hozott Románia
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 16:59
Nemzeti jelentőségű projektté nyilvánították a Magyarország felé vezető földgázvezeték bővítését.
Makro / Külgazdaság Várakozáson felül nő az egészségpénztárak száma
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 16:03
Az OTP Pénztárak vezetője szerint  tendencia hátterében az állhat, hogy a lakosság körében egyre népszerűbb ez az öngondoskodási forma.
Makro / Külgazdaság Bajban van Putyin, ehhez már az orosz tömegeknek is lesz egy-két szava?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 12:46
Valamit kezdeni kell az elszálló hiánnyal, de az orosz elnök csak azt döntheti el, melyik kezébe harapjon.
Makro / Külgazdaság Már megint bezsebelt 130 milliárdot az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 12:14
Pedig csak 45 milliárdot terveztek.
Makro / Külgazdaság Nagyon nagy a baj Európában – itt vannak a friss adatok
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 11:33
Ilyen száraz hónapot még nem láttak az uniós intézetben.
Makro / Külgazdaság Megy ez Otthon Start nélkül is? Elképesztő számok érkeztek a szomszédból
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 10:53
Másfélszeresére nőtt a lakásépítés volumene tavalyhoz képest Romániában.
Makro / Külgazdaság Komoly bajban lehet a magyar kormány olajügyben
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 10:17
Szent-Iványi István szerint nem sok jót jelent a magyar kormánynak a befolyásos republikánus szenátor megszólalása.
Makro / Külgazdaság Megtörtént a rég várt kamatcsökkentés
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 06:28
Döntött a Fed, és itt még nincs vége.
Makro / Külgazdaság Magyarország nincs egyedül: érdekes európai inflációs adat érkezett
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 19:41
Augusztusban az előző havival megegyezően 2 százalék volt az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közzétett végleges adatai szerint. A tendencia hasonló volt a magyarországihoz, hiszen a hazai adat is stagnált az előző hónaphoz képest. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG