|
| Boris Johnson. EPA/WILL OLIVER |
A kétkedőknek, a vészmadaraknak, a pesszimistáknak megint nem lesz igazuk. (...) Vissza fogjuk állítani a demokráciába vetett bizalmat, és be fogjuk teljesíteni azokat a megismételt ígéreteket, amelyeket a Parlament tett az embereknek, azaz október 31-én kilépünk az EU-ból. Semmi ha, semmi de
– jelentette ki a tőle megszokott stílusban Boris Johnson tegnap, a Downing Street 10. előtt elmondott kormányfői szűzbeszédében.
A no dealre is felkészülnek
Az Egyesült Királyság újdonsült miniszterelnöke, akit tegnap nevezett ki II. Erzsébet királynő, hozzátette: új, a jelenleginél jobb kilépési megállapodást kötnek majd (Brüsszellel), amely „maximalizálja a Brexitben rejlő lehetőségeket”, és lehetővé teszi, hogy „új és izgalmas, szabadkereskedelmen és kölcsönös támogatáson alapuló” partnerséget alakítsanak ki Európa többi részével.
Ugyanakkor – mondta – felkészülnek arra az eshetőségre is, ha Brüsszel nem hajlandó újratárgyalni az egyezményt, és kénytelenek lesznek anélkül kilépni az EU-ból.
A határozott szavakat határozott tettek követték. Johnson néhány óra alatt lefejezte Theresa May kormányát – 17 miniszter távozott (egyeseket menesztett, mások maguktól álltak fel) –, ezzel is jelezvén, hogy mostantól más szelek fújnak a Downing Streeten. A 2016-ban a kilépésre szavazó tárcavezetők száma 6-ról 12-re nőtt. Az új kabinet 31 tagú lett.
Keményvonalas kormány
Bár a kormányban helyet kaptak maradáspártiak is, a kulcspozíciók többsége erősen Brexit-párti, a konzervatívok keményvonalas táborához tartozó politikusoknak jutott:
– Külügyminiszter: Dominic Raab. Volt Brexit-ügyi miniszter, aki 2018 őszén azért mondott le posztjáról, mert nem értett egyet a Brüsszellel kötött kilépési megállapodással. Radikálisan EU-szkeptikus, nemrég még azt is felvetette, hogy végső esetben a parlamenti ülésszak idő előtti lezárásával kell elejét venni annak, hogy a parlament megakadályozza a no deal Brexitet.
– Belügyminiszter: Priti Patel. Szintén erősen EU-szkeptikus politikus, aki szerint Johnson az egyetlen ember, aki képes megmenteni a Brexitet és a torykat. Korábban ő is tagja volt a May-kormánynak, de kénytelen volt lemondani, miután engedély nélkül találkozott izraeli politikusokkal.
– Pénzügyminiszter: Sajid Javid. Eddig belügyminiszter volt, politikai pályafutása előtt pedig a bankszektorban dolgozott. Pakisztáni felmenőkkel rendelkezik. 2016-ban ugyan "nehéz szívvel" a maradásra szavazott, de soha nem titkolta EU-szkepticizmusát.
– Brexit-ügyi miniszter: Stephen Barclay. A helyén maradt, hiszen 2018 novembere óta tölti be ezt a tisztséget. Mivel a tárgyalások akkor már lezárultak, feladata elsősorban a Brexit előkészítése volt. A 2016-os népszavazáson a kilépésre voksolt, és Johnsont támogatta a mostani, miniszterelnöki tisztségért folytatott versenyben.
A Johnson-kormány ma már meg is tartotta az első ülését:
A keményvonalas Brexit-pártiak hatalomba emelése alighanem egyértelmű üzenet az uniós vezetőknek: vége a May-kormányt jellemző egyezkedésnek és határidő-tologatásnak – az Egyesült Királyság akkor is távozik az EU-ból, ha Brüsszel nem hajlandó újratárgyalni a kilépési egyezményt.
Márpedig az uniós vezetés – a régi és az új egyaránt – azt mondja, hogy a megállapodás nem tárgyalható újra, és az álláspontja az elmúlt napokban sem változott. Ez pedig a London és Brüsszel közötti konfliktus mélyülését és a megállapodás nélküli kilépés bekövetkeztét vetíti előre.
De mi a baj az egyezménnyel?
A kilépési egyezményt, amely 2018 őszén jött létre Brüsszel és a brit kormány között, a brit parlament már háromszor leszavazta, elsősorban a backstop-záradék miatt. Ez azt mondja ki, hogy az ír-északír határ szabad átjárhatóságát (azaz a fizikai határ visszaállításának elkerülését) végső esetben – ha London és Brüsszel nem tud megegyezni a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokról – úgy kellene biztosítani, hogy az Egyesült Királyság az EU vámuniójának része marad, vagy ha kiválik belőle, akkor benne hagyja Észak-Írországot.
A megállapodás ellenzői attól félnek, hogy ebben az esetben Észak-Írország gazdaságilag „kiszakadhat” az Egyesült Királyságból, vagy az Egyesült Királyság meghatározatlan időre bennragad az EU vámuniójában.
Nehéz hónapok jönnek
Egyáltalán nem biztos ugyanakkor, hogy Johnson kormánya eljut a no deal Brexitig. Pártjának ugyanis csak az északír unionistákkal együtt van (minimális) többsége a brit alsóházban, és a konzervatív párton belül is legalább 30 olyan képviselő található, akik ellenzik a megállapodás nélküli kilépést. Támogatásukkal a parlament tavasszal el is fogadott egy – nem kötelező érvényű – határozatot, miszerint azt mindenképp el kell kerülni.
Johnson tehát könnyen elveszítheti többségét a parlamentben, ami alighanem a bukását és új választások kiírását jelentené. A munkáspártiak kilátásba helyeztek, a liberális demokraták pedig már be is terjesztettek egy bizalmatlansági indítványt ellene.
Igaz, a BBC szerint az ilyen indítványok a brit parlamentben csak ritkán kerülnek nyilvános vitára, és inkább csak a figyelem felkeltését szolgálják.
Portrénk: De ki az a Boris Johnson? Bemutatjuk a britek új vezérét.
Videókommentárunk a témában:
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
