Az EU külügyminisztereinek ma kezdődő 2 napos találkozóján Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője több forgatókönyvet is az ülés elé tár Törökország megleckéztetésére. Kiszivárgott hírek szerint ezek szélesebb spektrumban fogják támadni Ankarát, mint az egyszerű szankciók. Brüsszel, Párizs és Berlin az utóbbi hónapokban elborzadva figyelte Erdogan elnök agresszív fellépéseit Líbiában, Szíriában és a Kelet-Mediterráneum törvénytelen földgáz kitermelés kapcsán.
A külügyminiszteri találkozón többek között megvitatnak szankciókat török személyek és vállalatok ellen. Athén a török bankok ellen követel büntetőintézkedéseket. Egy EU tagállam pedig már előzetesen a törökök EU csatlakozási ígéretének teljeskörű visszavonását követeli.
Fenyegetőzések és hadgyakorlatok
Erdogan elnök a hónap elején jelentette be, hogy újrakezdik a földgáz utáni török kutatásokat a Földközi-tenger keleti övezetében, miután Görögország és Egyiptom augusztus 6-án tengerjogi megállapodást írt alá. Ahogyan Erdogan fogalmazott augusztus 19-én: „Egyetlen gyarmatosító hatalom sem foszthatja meg hazánkat a régió gazdag olaj- és gázkészleteitől”.
A görög diplomácia mára hajthatatlan álláspontot vett föl és nem hajlandó a párbeszédre Ankarával, amíg az folytatja fenyegetőzéseit és zsarolásait. Bár a német külügyminiszter a hét elején mind Athént, mind Ankarát meglátogatva próbált közvetíteni, ezek a diplomáciai próbálkozások mindeddig eredménytelennek bizonyultak. Borrell a múlt hónapban tárgyalt a török külügyminiszterrel, aki aztán nyíltan válaszlépésekkel fenyegetőzött, ha az EU szankciókat merne életbe léptetni Ankara ellen.
Tovább borzolva az európai vezetők idegeit Ankara és Athén a hét elején bejelentette, hogy Ciprus és Kréta között egyidejűleg fognak hadgyakorlatot tartani a közeljövőben. Pontosan két hete Párizs két Rafale vadászgépet és két hadihajót vezényelt Krétára, hogy közös műveleteket hajtsanak végre a görög erőkkel - Franciaország már az év elején csatlakozott ahhoz a törökellenes Ciprus-Görögország-Izrael tengelyhez (Eastern Mediterranean Alliance), amely hét éve folyamatosan egyezteti álláspontját az egyre forróbb térségben.
Izrael is besokallt
Az Egyesült Arab Emirátusok a napokban küld 4 darab F-16-os vadászgépet Krétára ugyanezzel a feladattal. Ankarát célozva Athén és Tel-Aviv pedig nemrég épített föl egy közös radar-központot Kréta szigetén.
Ankara számára rossz hír, hogy Izraelnél is betelt a pohár az ottomán álmokat kergető rezsimmel szemben. Tel-Aviv a teljes nyugati szövetségi rendszert szólítja már föl arra, hogy álljon ellen a török expanzív törekvéseknek. Izrael elfogadhtatlannak tartja, hogy Ankara Hamasz vezetőket fogad – köztük az USA által körözött személyt -, a Hagia Szofia mecsetté konvertálásakor pedig fél szemmel a jeruzsálemi Al-Aksza mecset „felszabadításáról” értekezik – ezzel is szítva a feszültséget a teljes muszlim világban.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A decemberben jegyzett 1,8 százalékról. 
