Április elsején ismét elmentünk a három kiskereskedelmi lánc egy-egy hipermarketébe megnézni, hogy hogyan alakultak az árak. Áprilisban két hipermarket-lánc is engedett az árakból tavalyhoz képest: az Auchanban és a Tescóban is 4 százalék feletti áresést mértünk, az Intersparban azonban kissé emelkedtek az árak. Havi alapon drágább lett a tej, a kávé, a tea, a tészta és a párizsi. Olcsóbb lett azonban krumpli, az alma, a csirkemell, a szeszesital és harmadával olcsóbb lett a sajt márciushoz képest. Tavaly áprilishoz képest a szeszes ital, az ásványvíz, az olaj, a chips és a tea lett valamivel drágább. Nagyot esett azonban a krumpli, az alma, a cukor és a sajt ára is tavalyhoz képest. Olcsóbb lett még egyébként a kávé, a felvágott, sőt a hús is.
--
Az MNB törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy ezentúl nagyobb összeghatárig kártalaníthasson a Befektető-védelmi Alap. Így az eddig nyújtott biztosítás összege legfeljebb 100 ezer euróra emelkedne (30 millió forint), ez komoly fejlődést jelent a jelenlegi 20 ezer eurós összegtől. A jegybank javasolja az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektető-védelmi Alap intézményi összevonását is.
--
Gyakran komoly problémát okoz, hogy a politikusok úgy nyilatkoznak, hogy az a választópolgárnak tetszetős legyen. Így van ez ezzel a nyilatkozattal kapcsolatban is. Miért? |
Akár 50 százalékkal is csökkenhet az adóssága annak, aki részt vesz a családi csődvédelemben, a csődbiztosok azonban sok mindenbe beleszólhatnának a KDNP javaslata alapján. Például a csődbiztos előírhatja a nyaraló vagy az autó eladását, a nyaralás lemondását, de abba már nem szólhatna bele, hogy a család milyen élelmiszert vásárol. A helyi viszonyoktól függően a csődbiztos belenézhet a bankszámlamozgásba, illetve bizonyos időközönként akár személyesen is felkeresheti az adósokat, hogy ellenőrizze valóban a megállapodás szerint élnek-e.
--
Eltérnek a vélemények, hogy miként alakultak a fogyasztói árak márciusban Magyarországon. A citybeli befektetési és elemzőházak felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászainak prognózisai szokatlanul széles sávban szóródnak a szerdai adatismertetés előtt. A múlt havi éves összevetésű inflációra adott becslések mínusz 1,1 százalék és mínusz 0,5 százalék között mozognak, attól függően, hogy az adott cég a forint erősödésének dezinflációs hatásaira, vagy a belépő, inflációgyorsító bázishatásokra helyezi-e a hangsúlyt.
--
Szerdán Moszkvában kezd tárgyalásokat a görög miniszterelnök, Oroszország állítólag földgázt és hitelt ajánlhatnának nekik. Ezt egy név nélkül nyilatkozó orosz kormányzati forrás mondta a Kommerszantnak. A lapértesülés megjelenése után Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter sietve bejelentette, hogy Görögország egyelőre nem fordult Oroszországhoz hitelkérelemmel. Azt is elmondta, hogy nem tervez személyes találkozót a görög kormányfővel.
--
Amerikai vagy európai részvényekbe érdemes inkább fektetni? Meddig erősödhet a dollár és a forint? Hogyan ne parkoltassunk feleslegesen tíz évig ott pénzt, ahol keveset kamatozik? Miért jó a vegyes alap? – interjú Forián-Szabó Gergellyel, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatójával.