Privátbankár: A Pioneer Alapkezelő a Pioneer USA Devizarészvény Alappal nyert Privátbankár Klasszis-díjat. Van még vajon szufla az amerikai részvénypiacban? Tavaly és korábban sokat emelkedett, de az idén megtorpanni látszik ott a tőzsde.
Forián-Szabó Gergely: Úgy gondoljuk, hogy a többi fejlett részvénypiachoz hasonlóan az USA részvénypiacában is van még emelkedési potenciál. Az általános értékelési módszerek alapján az amerikai részvények árazása ugyan már átkerült az olcsó szintekről az átlagos körüli szintre, egyesek szerint már a túlárazottság első jelei is megjelentek.
Csakhogy a mutatószámokon alapuló árazási modellek többsége múltbeli tapasztalatokból indul ki, márpedig az elmúlt évtizedekben megszokott szintekhez képest ma sokkal alacsonyabb kockázatmentes hozamokkal szembesülünk. Amennyiben az alacsony hozamkörnyezet tartósan fennmarad, akkor a részvények profittermelő-képessége is felértékelődik. Még az USA-ban sem számítok arra, hogy a „normális” hozamkörnyezet egyhamar visszatér, emiatt az amerikai részvényekben bőven lehet még tartalék.
P.: Mostanában gyakori ellenérv, hogy az erős dollár nem tesz jót az amerikai exportőröknek, sőt azoknak a cégeknek sem, akik bevételének, nyereségének nagy része külföldön, leányvállalatoknál keletkezik. A dollárban számolt nyereség csökkenni fog, ha a helyi devizában számolt pofit nem is.
F. SZ. G.: Az amerikai vállalatok körében valóban felülreprezentáltak a külföldi kitettséggel rendelkező cégek, ugyanakkor az amerikai gazdaság – a jelentős belső piacnak köszönhetően - még mindig a zártabbak közé tartozik. De mindenképpen figyelemre méltóak a jelenlegi devizapiaci folyamatok, a jegybanki ciklusok eltolódása a dollár felértékelődését támogatja, egyesek szerint csak most fog igazán belendülni a folyamat.
Szerintem ezen a téren sem szabad túlzásokba esni. A Fed döntéshozói láthatóan már most is aggódnak a dollár túlzott erősödése miatt, még ha ezt nem is nagyon hangsúlyozzák. A világ többi nagy jegybankjának az élénkítési szándékait látva folyamatosan keresik az érveket a kamatemelés elhalasztása, illetve tompítása mellett. Az USA döntéshozói nem nézhetik ölbe tett kézzel, hogy a dollár gyors erősödése jelentős versenyhátrányt okozzon az amerikai vállalatoknak. A nagy devizameccs még nem zárult le, és az USA sem dobta be a törülközőt.
P.: Ha mindenki leértékeli a devizáját, az szinte senkinek nem jó, talán csak az aranytulajdonosoknak.
F. SZ. G.: Van olyan forgatókönyv, amikor még az aranynak sem jó. De erről a versengésről majd évtizedek múlva fogjuk tudni megmondani, ki nyerte. Az USA kezdte, a többiek is belekényszerültek, ezért most nagyon nehéz belőle kiszállni. Ez valóban egy globális kockázati tényező.
P.: Meddig erősödhet a dollár ezek után a közeljövőben? A paritásig, 1,00-ig az euróhoz képest?
F. SZ. G.: Március közepén már megközelítettük a paritást, tavaly májusban viszont még 1,40 körül járt az árfolyam. Túl gyorsan erősödött a dollár, ezért nem csodálkoznék, ha következne egy kis pihenő, netán korrekció.
P.: Akkor nem most érdemes amerikai eszközöket vásárolni?
F. SZ. G.: Csak a deviza miatt, rövid távra spekulálva nem vennék dolláreszközöket, közép- illetve hosszabb távon azonban nem aggódnék, még akkor sem, ha vissza fog tesztelni az árfolyam. Ha pedig részvényekben gondolkodunk, akkor nem rövid távra hozunk döntéseket. Az USA-ba fektető részvényalapok nagy erősödésen vannak túl, aminek nem elhanyagolható része a dollár-erősödésből jött. Az elmúlt évek kiváló hozamait előretekintve nem szabad irányadónak tekinteni. Van még potenciál az amerikai piacban, de az elmúlt 6 év emelkedési tempójának folytatódását nem tartom reálisnak.
P.: A kisbefektetők viszont hajlamosak éppen ilyenkor befektetni.
F. SZ. G.: Ez így van. Igen. Szerencsére azonban a részvénypiaci emelkedés nem tűnik annyira buborékszerűnek, mint volt például a dotkom-lufi idején. De a 2008 márciusa óta tartó rally a dollárerősödéssel megspékelve valószínűleg nem ismételhető meg.---- Lesz-e nálunk is negatív kamat? ----
P.: Nem lehet, hogy most az európai részvénypiac áll fényes jövő előtt?
F. SZ. G.: Mi már jó ideje úgy gondoljuk, hogy idén az európai gazdaságok fogják hozni a legnagyobb pozitív meglepetéseket, emiatt az európai részvényeket felülsúlyozzuk. Az euró gyengülése és az EKB által leszorított kamatszintek mellett a nyersanyagárak csökkenése is kifejezetten jól jön Európának, ezen túl az európai bankrendszer is kezd életjeleket mutatni. A jelenlegi kamatszinteken egyre több az életképes projekt, az európai bankok nagy része is nyitott a hitelezésre. Mindez nagyon kedvező csillagállást jelent Európa egésze számára, beleértve a korábban sokszor leírt periféria gazdaságokat is.
P.: Ebből jól jöhet ki Magyarország is, nyilván.
F. SZ. G.: Igen, ráadásul a közép-kelet-európai térség egyensúlyi és versenyképességi mutatói jobbak, magasabb a növekedési potenciál és térségünkben is beköszöntött az alacsony kamatkörnyezet. Mindennek Magyarországra is egy pozitív, sőt multiplikáltan kedvező hatásai lehetnek.
P.: Lehet nálunk is negatív kamat?
F. SZ. G.: Ettől egyelőre azért még messze vagyunk. Bár az utóbbi évek tőkepiaci fejleményei után bármire olyat mondani, hogy lehetetlen, nem nagyon szabad, én mindenesetre itthon nem számítok negatív kamatokra. Viszont az említett deviza-leértékelési verseny eredményezheti azt, hogy a térség devizái erős felértékelődési nyomás alá kerülhetnek. Ha fennmarad a pozitív kamatkülönbség, könnyen előfordulhat, hogy a jegybankok nem tudják majd megakadályozni az erősödést. Ennek látjuk már jeleit a térségünkben: hiába próbálnak lazítani a közép-európai jegybankok, az euróval szemben nem tudják gyengíteni a devizáikat.
P.: Akkor vajon mennyi lesz az euró/forint árfolyam pár hónap vagy akár egy év múlva?
F. SZ. G.: Azt feltételezem, hogy ha „kívánságműsor” lenne, az MNB vezetői jóval 300 forint feletti eurót látnának szívesen, de a fentebb említett okok miatt ezt jelenleg nehéz lenne elérni, ezért inkább beletörődnek az átmenetileg erősebb árfolyamba. S hogy mi lesz egy év múlva? Addigra eldől, hogy az USA-ban meginduló kamatemelési ciklus valóban képes lesz-e megingatni a kockázatosabb devizák helyzetét, amit ma sokan komoly kockázati tényezőnek tekintenek.
P.: A devizahitelek, azok forintosítása, a jegybanki tartalék szintje már nem forintgyengítő tényező?
F. SZ. G.: Nem, ezt nagyon ügyesen megoldották az MNB szakemberei, így a forintosítás nem okozott különösebb zavart az árfolyamban, főleg, hogy időben elnyújtva jelentkezik a hatása. A gazdaságba folyamatosan érkező devizabevételek jelentkezése viszont jelenleg forinterősítő tényező, ezek forintkeresletet generálnak. Az EU-forrásokból is van egy komoly többlet a folyó fizetési mérlegben, ami automatikusan kicsapódik a jegybanki mérlegben, és a tartalékot gyarapítja. Bőven lesz fölös devizája a jegybanknak, még azzal együtt is, hogy adósságcsökkentés zajlik, illetve devizaadósságot konvertálunk forintadósságra.
P.: Nem lehet ebből államadósságot csökkenteni, vagy külföldön kibocsátott magyar kötvényeket vásárolni?
F. SZ. G.: Adósságot csökkenteni nem, mert ez nem a költségvetés pénze. Az EU-pénzek forintra történő konverziója – ami az MNB-n keresztül történik – azonban lehetőséget ad arra, hogy az állam a deviza-adósságát forintadósságra cserélje. Ez a folyamat már évek óta zajlik: az ÁKK a lejáró devizakötvények minél nagyobb hányadát forintból próbálja megújítani, ezzel csökkentve a költségvetés adósságának árfolyam-érzékenységét. Természetesen a forintadósság megújítása is kockázatokkal járhat, főleg, hogy néhány nagyobb befektető hatalmas forintkötvény-portfóliót épített fel. Ha a legnagyobb szereplők úgy döntenének, hogy nem újítják meg a lejáró papírjaikat, a helyükre nem lenne könnyű hirtelen új befektetőket találni.
P.: Új befektetők egyelőre vannak.
F. SZ. G.: Igen, szerencsére vannak, ami nagyrészt a kedvező nemzetközi helyzet következménye, hiszen a nagy hozamínségben az első látásra soványka hazai hozamfelárak is vonzónak tűnnek a külföldi befektetők szemében.
P.: Mi lesz, ha a nulla közelébe esett külföldi kötvényhozamok megfordulnak? Az USA-ban már volt egy kisebb fordulat korábban…
F. SZ. G.: Valóban, ez lesz csak az igazi nagy fordulat, amit nagyon nehéz lesz kordában tartani. Szűk két éve az USA-ban már volt egy éles „teszt”: a tapering (azaz a korábbi mennyiségi élénkítés fokozatos leállításának) belengetésével nem csak a kötvényhozamok lódultak meg, hanem hirtelen általános kockázatkerülés lett úrrá a befektetőkön. A pánik láttán a Fed gyors visszavonulót fújt és óvatosabban kommunikált.
Azóta a kötvényhozamok a világ nagy részén még lejjebb kerültek, emiatt még nagyobb feszültség lehet a rendszerben. Ha a jegybankok ügyetlen kommunikációja, vagy egy ma még senki által nem várt esemény miatt meginogna az alacsony kötvényhozamokba vetett bizalom, az nagyon súlyos következményekkel járhat a világban. Egyelőre azonban semmi jele a változásnak, sőt: Európában még csak most kezdődött el a könnyítés, Japán sem úgy néz ki, hogy szigorításon törné a fejét, Kína is inkább lazításban gondolkodik, és az USA is nehezen szánja el magát a kamatemelésre.---- Ezt ajánlják a kisbefektetőknek ----
P.: Másfél éve arról beszéltünk, hogy a magyar kisbefektetők kiszállnak a bankbetétekből, és beszállnak a befektetési alapokba. Ma is nagyjából ugyanaz történik, talán annyi a különbség, hogy nemrég a hosszú futamidejű kötvényekbe fektető alapokat is megtalálták.
F. SZ. G.: Alapforgatókönyvként tartósan alacsony kamatkörnyezetre számítok, amiben a hazai hosszú kötvények még a jelenlegi hozamszinteken is jó befektetésnek bizonyulhatnak. A múltbeli és várható hozamok viszonyát illetően – az amerikai részvényeknél említett figyelmeztetéshez hasonlóan - itt is érvényesnek tartom, hogy a hosszú kötvények esetében az előttünk álló időszakban jóval alacsonyabb hozamokkal kell számolni, hiszen a mögöttünk levő hatalmas hozamcsökkenés már nem ismételhető meg.
Egyébként nálunk az utóbbi időben a vegyes alapok iránti érdeklődés ugrott meg igazán, amit a kockázatmegosztás miatt rendkívül örvendetes jelenségnek tartok. Persze a visszatekintő hozamok itt is csábítóak, hiszen mind a kötvények, mind pedig a részvények különlegesen jó időszakot tudhatnak maguk mögött. Ezzel együtt is nagy előrelépés, hogy a befektetők az egyes eszközosztályok, régiók, valamint devizák között is jobban megosztják a befektetéseiket, vagyis diverzifikálják a portfóliójukat. Ennek előnyei elsősorban kedvezőtlenebb piaci körülmények esetén érvényesülhetnek majd.
A vegyes alapok növekvő népszerűsége azt jelzi, hogy a portfólió-építés immár nem csak a vagyonosabb befektetők privilégiuma, hiszen ezeken az aktívan kezelt termékeken keresztül akár kisebb befektetéssel is könnyen be lehet szállni a nemzetközi tőkepiacokra.
P.: Mit ajánlhatunk azoknak a befektetőknek, akik most nyergelnek át bankbetétből, esetleg pénzpiaci alapból valami másra?
F. SZ. G.: A konkrét termékek ajánlása mindig az ügyfél kockázatvállalási képességének és időhorizontjának feltérképezése után történhet meg. Ez nem egyszerű feladvány. Azt látom, hogy a nyomott hozamszint láttán egyre többen nyitottak a kockázatvállalás irányába. Sokszor azonban az időhorizont jelenti a szűk keresztmetszetet, hiszen az emberek többsége nem szeret hosszú távra elköteleződni, mert fél attól, hogy menet közben szüksége lehet a pénzre.
A múltban számos esetet láttam már, amikor az ügyfél a három-ötéves időtávot túlzottan hosszúnak találta, mert ki tudja, mit hoz a jövő. Emiatt csak biztonságos eszközökbe fektetett, majd eltelt három, öt, tíz, esetleg tizenöt év… a hosszú távon tartott biztonságos befektetés hozama pedig természetszerűleg szerény maradt. A várható időtáv vizsgálatakor érdemes figyelembe a befektetési alapok nagy előnyét, miszerint hogy ha mégsem úgy alakul az élet, ahogy terveztük, akkor is bármikor könnyen a pénzünkhöz juthatunk.
P.: Mi a különbség a brókerbotrányoknak nevezett események és a befektetési alapok között?
F. SZ. G.: Úgy gondolom, hogy Magyarországon a befektetésialap-szektor az egyik legszigorúbban szabályozott, legbiztonságosabb üzletmenettel rendelkező terület, ahol a befektetők többszörös biztosíték-rendszer mellett fektethetik be a pénzüket. A mi esetünkben a hazai szabályozáson kívül a nemzetközi háttér is erősítheti a biztonságot. A Pioneer ugyanis a hazai leányvállalatától ugyanazokat a sztenderdeket követeli meg, mint bárhol a világon.
Az sem mindegy, hogy mennyire tőkeerős bankcsoporthoz viszi valaki a pénzét. Persze más kérdés, hogy a befektetéseknek mindig vannak kockázatai, ezeket azonban nem szabad összekeverni a partnerkockázattal.
Hol van már a 400 forint alatti euró – továbbra is 410 felett maradt az árfolyam. 
