Orosz rakéták záporoztak Harkov központjában február utolsó napjának reggelén. Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök azt állította, hogy a lövedékek a polgári lakosságot célozták, és a támadást háborús bűnnek nevezte. Aznap a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) ügyésze, Kraim Khan bejelentette: vizsgálatot indít az ukrán eseményekkel kapcsolatban, mert „megalapozottan feltételezhető, hogy háborús és emberiesség elleni bűncselekményt is elkövettek” a támadás során. Hozzátette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságnak azért van joghatósága, mert Ukrajna kétszer is elfogadta a bíróság mandátumát, egyszer 2014-ben, miután Oroszország annektálta a Krímet, majd 2015-ben, ekkor "határozatlan időre" elismerte a bíróság joghatóságát.
Az ügyész indíthat nyomozást, erre három esetben kerülhet sor: vagy az egyik tagállam kérheti fel rá, vagy az ENSZ BT, vagy az NBB Igazságügyi Tanácsának Tárgyalás-előkészítő Kollégiuma. Mivel Ukrajna nem írta alá az NBB-t létrehozó római statútumot, nem utalhatja (az NBB szabályai szerint) a jelenlegi konfliktust az ügyész elé. De ha feltételezzük, hogy valaki mégis megteszi, milyen esély van arra, hogy Vlagyimir Putyint vagy katonatisztjeit nemzetközi bíróság elé állítsák? - kérdezi elemző cikkében a The Economist.
Senki sem kételkedik igazán abban, hogy Oroszország megszegte a nemzetközi jogot Ukrajnában.
A Nemzetközi Büntetőbíróság 2002-ben alakult, hogy négy fő bűncselekményt vizsgáljon: népirtás, háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények és agresszióval kapcsolatos bűncselekmények.
Nyilvánvaló, hogy Oroszország legalább hármat elkövetett ezek közül.
Az NBB alapokmánya szerint a háborús bűncselekmények közé tartozik a szándékos emberölés, a nagy szenvedés szándékos okozása, valamint a tulajdon elpusztítása és kisajátítása. Ezek egyben az Oroszország által aláírt genfi egyezmények "súlyos megsértését" is jelentik, amelyek nem csak háborúkban, hanem olyan katonai akciókban is meghatározzák a nemzetközi jogi kötelezettségeket, ahol a háborút hivatalosan nem hirdették ki (mint Ukrajnában). Ezek a "súlyos jogsértések" adják a háborús bűncselekmények jogi meghatározását az egyezmények értelmében. A Nemzetközi Büntetőbíróság szerint az agresszió bűncselekményei közé tartozik az invázió, a katonai megszállás, a terület annektálása, a bombázás és a kikötők blokádja. Az NBB pedig az emberiség elleni bűncselekményeket úgy határozza meg, mint részvétel vagy tudomással bírás "bármely polgári lakosság ellen irányuló széles körű vagy szisztematikus támadásról”.
De egy dolog azt gondolni, hogy Oroszország megszegte a nemzetközi törvényeket, és teljesen más egy orosz állampolgárt, legfőképpen pedig az elnököt nemzetközi bíróság elé vinni.
Az NBB szabályai szerint a vitában mindkét félnek - mind az agresszornak, mind az áldozatnak - el kell fogadnia a bíróság joghatóságát. Ukrajna ezt megteszi. Oroszország 2000-ben aláírta a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó római statútumot, de 2016-ban visszavonta aláírását, miután a bíróság megszállásnak minősítette a Krím annektálását. Oroszország tehát már nem ismeri el a bíróságot. Ez nem zárja ki, hogy az ügyész eljárást indítson vagy elfogatóparancsot adjon ki. De ehhez az ENSZ Biztonsági Tanácsára lenne szükség, hogy Oroszországot a bíróság elé utalja - és Oroszországnak ott vétójoga van mindaddig, amíg megtartja pozícióját a tanács öt állandó tagjának egyikeként.
Ez azonban jogilag még nem biztos, hogy a történet vége. Még ha az NBB ügyésze nem is emel vádat, a vizsgálat - feltéve, hogy folytatódik - tovább mélyítheti Oroszország amúgy is mély diplomáciai elszigeteltségét, emellett pedig más jogi lehetőségeket is megnyithat Putyin elszámoltatására.
Számos európai ország rendelkezik úgynevezett "egyetemes joghatósági" törvényekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy az elkövető állampolgárságától vagy a bűncselekmény elkövetésének helyétől függetlenül eljárást indítsanak valaki ellen. Németország például beépítette az NBB-szerződést a nemzeti jogába, és legalább három (nem német állampolgárt) elítélt a ruandai és boszniai népirtásban való részvétel miatt.
A harctér borzalmaihoz képest a bírósági eljárások szinte jelentéktelennek tűnhetnek, de a jogi eljárásnak megvan az a lehetősége, hogy ténylegesen elérje a célpontjait, akik másképp nem felelősségre vonhatók. Emellett a kilátásba helyezett jogi felelősségre vonás esetleg visszatarthatja Putyin néhány katonai vezetőjét attól, hogy kövesse a háborús bűnök elkövetésére vonatkozó parancsokat. És ha – és ez még mindig megtörténhet - az ukrajnai invázió végül kudarcba fullad, és az orosz elnök megbuktatásához vezet, a jogi eljárás készen áll majd ellene.
Szerinte az történelmi siker. 
