A választások előtti kutatások azt mutatták, hogy Magyarországon volt kormányváltó hangulat – mondta kérdésünkre Böcskei Balázs politikai elemző, az IDEA Intézet kutatási igazgatója. A publikált kutatások jegyében kiolvasható trendek – ha egymástól kicsit eltérő mértékben is, de – erre utaltak. Az eredmény tükrében azonban szükséges újragondolni a közvélemény-kutatásokat is, mit nem látnak a kutatók, milyen megismerési kihívások álltak elő.

A kormánypárt ilyen arányú térnyerése és győzelme a biztos szavazók megtartásán túl abban is látszik, hogy az ellenzék messze nem tudott annyi szavazót mozgósítani, mint négy évvel ezelőtt.

„A legutóbbi számok azt mutatják, hogy nagyjából listán 683 ezer szavazót vesztett az ellenzék 2018-hoz képest” – mondja Böcskei Balázs. Az még kutatásra és elemzésre vár, hogy ezek a lemorzsolódott szavazók egy része miért maradt távol az ellenzéktől.

A politológus szerint egyik lehetséges magyarázat, hogy a Jobbik csatlakozása az ellenzéki összefogáshoz nem azt az eredményt hozta, amit az együttműködés várt. Legalábbis abban az értelemben, hogy az akkor eleve népszerűségében már visszaesett Jobbik korábbi szavazóbázisának egy része nem követhette automatikusan a pártot. Akkori szavazóik egy része most feltételezhetően a Mi Hazánkra vagy éppen a Fideszre szavazott, vagy otthon maradhatott, de ezt még adatokon kell vizsgálni.

Böcskei Balázs szerint Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltként kiszámíthatatlan volt a kampány során. Nem voltak világos, célcsoportspecifikus üzenetei, gyakran követett el megengedhetetlen politikai és kommunikációs hibákat – mondja a politikai elemző, aki szerint az ellenzéki kormányfő-jelöltből hiányzott a következetesség is.

Ezzel szemben Orbán Viktor kampánya a jelentős erőforrás- és eszközhasználati egyenlőtlenséggel számolva is lényegretörőbb volt. Az orosz-ukrán háború rövid időre megzavarhatta a kormánypárt tervezett kampányát, de Orbánék nyelvpolitikai értelemben is átkeretezték a kampányt. A rezsicsökkentés hangsúlyozása, a családvédelmi intézkedések, vagy a jóléti osztogatások eleve rengeteget segíthettek a Fidesz szavazatmegtartóképességének fenntartása érdekében – hangsúlyozza Böcskei.

Igazából a hatpárti együttműködés lényegében eleve három tömörülés szervezeti erejét, a DK-ét, a Jobbikét és a Momentumét takarja – fogalmazott az IDEA Intézet kutatási igazgatója.

A politológus úgy véli, a Fidesz a Mi Hazánk parlamentbe jutásával a jobboldalra is kapott egy ellenzéket. A Fidesznek egyelőre nincs szüksége a Mi Hazánk támogatására, és valószínűleg az ellenzéki párt sem fog a kormánypárt szövetségeseként működni – mondja Böcskei Balázs. A Mi Hazánk megítélése szerint akár tovább is folytathatja a szavazók átcsábítását a jobbikos táborból, de erről még korai lenne beszélni.