|
| Borús kilátások: az ír-északír határ legkeletibb része. EPA/NEIL HALL |
Sorsdöntő napok elé néz az Egyesült Királyság: ezen a héten dönt ugyanis a brit parlament alsóháza a Brexit további sorsáról.
Három forgatókönyv
A szigetország 2017. március 29-én jelezte hivatalosan az EU-nak távozási szándékát, és két évet kapott arra, hogy megállapodjon Brüsszellel a feltételekről és a kilépés utáni kapcsolatokról. Az idő letelt, a brit honatyáknak most három forgatókönyv közül választaniuk.
- Elfogadják a Brüsszellel kötött megállapodást, az Egyesült Királyság rendezett körülmények között lép ki az EU-ból március 29-én.
- Elutasítják a megállapodást, az Egyesült Királyság rendezetlen körülmények között lép ki az EU-ból március 29-én (no deal Brexit).
- Elutasítják a megállapodást, de egyúttal kérik az EU-tól, hogy halasszák el a kilépést, és tárgyalják újra az egyezményt.
Az első szavazásra kedden kerül sor – ekkor arról döntenek a képviselők, hogy elfogadják-e a Brüsszellel kötött megállapodást. (Ezt még tavaly novemberben írták alá, idén a brit kormány megpróbálta újratárgyalni.) Ha elutasítják, akkor szerdán újabb szavazás jön – ekkor arról mondanak véleményt, hogy megállapodás nélkül lépjenek-e ki az EU-ból. Ha ezt is elutasítják, akkor csütörtökön is lesz egy szavazás – ekkor arról voksolnak majd, hogy kérjék-e az EU-tól a Brexit elhalasztását.
Mi szól a megállapodás mellett?
Theresa May múlt héten azt mondta: ha az alsóház nem fogadja el a kilépési megállapodást, akár el is maradhat a Brexit.
„Lehet, hogy hosszú hónapok múlva sem lépnénk ki az EU-ból, lehet, hogy a megállapodás nyújtotta védelem nélkül kellene távoznunk, és az is lehet, hogy soha nem lépünk ki.”
A brit kormányfő legutóbb ezzel érvelt a megállapodás mellett:
- Több pénz: Nagy-Britannia 2017-ben nettó 8,9 milliárd fonttal járult hozzá az EU-költségvetéshez, a kilépési megállapodás azonban ennek véget vetne, és a pénzt az ország a számára legfontosabb célokra, például az egészségügyre költhetné.
- A migráció kontrollja: a kilépési megállapodással a határok ellenőrzése visszakerül a brit kormány hatáskörébe.
Mindemellett számos tanulmány figyelmeztetett arra, hogy a megállapodás nélküli távozás jelentősen károsítaná a brit gazdaságot.
May egyúttal kompromisszumra kérte az EU-t a kilépési szerződéssel szembeni brit kifogások, elsősorban az úgynevezett tartalékmegoldás (backstop) ügyében. A brit parlament januárban emiatt utasította el a megállapodást.
Mi szól a megállapodás ellen?
A backstop megállapodás azt mondja ki, hogy az ír-északír határ szabad átjárhatóságát (azaz a fizikai határ visszaállításának elkerülését) végső esetben – ha London és Brüsszel nem tud megegyezni a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokról – úgy kellene biztosítani, hogy az Egyesült Királyság az EU vámuniójának része marad, vagy ha kiválik belőle, akkor benne hagyja Észak-Írországot.
A megállapodást ellenzők attól félnek, hogy ebben az esetben Észak-Írország gazdaságilag „kiszakadhat” az Egyesült Királyságból, vagy London meghatározatlan időre bennragad az EU vámuniójában.
„Az Egyesült Királyságnak kevesebb lehetősége lesz kivonulni a backstopból, mint kilépni az EU-ból”
- írta a napokban Boris Johnson volt külügyminiszter.
Ezzel párhuzamosan a konzervatív Daily Telegraph mítosznak nevezte azt a véleményt, miszerint egy no deal Brexit romba döntené a brit gazdaságot. Szerinte az EU-tagság alig befolyásolta az ország fejlődését, és a megállapodás nélküli kiválás is csak mérsékelt gazdasági visszaeséssel járna.
„Arra kérem a tory és a józan munkáspárti képviselőket, hogy hallgassanak a szavazóikra. A Brexit-pártiak véleménye radikálisan megváltozott. Ma már sokkal többen támogatják közülük a megállapodás nélküli kilépést. Ne öljétek meg a Brexitet.”
Ők tehát bevállalnának egy gazdaságilag kockázatos no dealt, minthogy egy (szerintük) politikailag megalázó bad dealt kössenek az EU-val.
Akkor mi lesz most?
Bár Theresa May az elmúlt hetekben megpróbálta újratárgyalni az alkut, és alternatív megoldásokat javasolt a backstop-záradék helyett, sajtóhírek szerint Brüsszel nem volt hajlandó lényegi engedményeket tenni. Ez pedig azt valószínűsíti, hogy a brit parlament kedden is visszadobja majd a megállapodást – azaz a Brexit-krimi jó eséllyel folytatódni fog, megjósolhatatlan végkifejlettel.
(Jegyzetünk a témában: "Szálljunk le a döglött lóról, és hagyjuk menni a briteket".)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
