5p
Környezetvédelmi adóból vagy vagyonadóból kellene finanszírozni a bérterhek mérséklését, állítják uniós szakértők. A célzott járulékcsökkentés, az új vállalati adók bevezetése, valamint a fogyasztási adók emelése illeszkedik az uniós gyakorlathoz, a válság terheit azonban a magyar gyakorlattal szemben máshol sokkal inkább a magasabb jövedelműek viselik.

Nem maradt hatástalan a fizetésképtelenség és az államcsőd-közeli helyzet 2008-ban, majd az Európai Unió egyre szigorúbb, az uniós forrásokat is veszélyeztető fenyegetése: az egyenleg szempontjából sokkal jobb a költségvetés helyzete, mint a kétezres évek első felében. Érthető, hogy az elmúlt években már nem a hiány nagysága áll a gazdaságpolitikai viták középpontjában, hanem azok az eszközök, amelyekkel sikerül(t) mindezt elérnie a magyar kormánynak.

A költségvetési kiigazításban a kiadások lefaragása mellett különösen fontos szerepet játszott az adórendszer átalakítása. A szakmai kritikák jelentős része pedig éppen arra vonatkozik, hogy a bevételszerzés módja aláássa a hosszú távú gazdasági növekedést, más módon, más forrásokból kellene biztosítani a költségvetés viszonylagos egyensúlyát. Ebből a szempontból is iránymutató, az Európai Bizottság nemrég megjelent vaskos tanulmánya, amely a kontinensen az elmúlt másfél évben végrehajtott adóreformokat vonja górcső alá, bepillantást engedve abba, hogy más államok milyen eszközökhöz nyúltak, illetve mi számít növekedésbarát kiigazításnak.

Többet fizetnek a magasabb keresetűek - máshol

A vizsgált időszak általános jellemzője, hogy a kiigazítási kényszer hatására emelkedett a (GDP-arányos) adóterhelés, ezen belül a közvetlen és az közvetett adók összege is, miközben a járulékok mértéke nem változott érdemben. Közelebbről vizsgálva a munkát terhelő elvonások alakulását a változások két, jól elkülöníthető iránya rajzolódik ki: az adókulcsok megemelése, illetve az adóterhelés átcsoportosítása a magasabb jövedelműek irányába. A válság mélyülésével és elhúzódásával egyre általánosabb ugyanis az a felismerés, hogy lehetőség szerint el kell kerülni a legszegényebb, illetve a célzott támogatásra szoruló rétegek tehernövekedését.

Ennek szellemében az elmúlt másfél évben kilenc uniós ország csökkentette egy vagy több kiemelt adózói réteg (idősebbek, alacsony végzettségűek, nők, fiatalok, egyedülálló szülők) terheit, amely egybevág az itthon bejelentett Munkahelyvédelmi Akcióterv céljaival. Éppen ellenkezik viszont az uniós trendekkel a közös (adó)terhek eloszlásának alakulása. Míg ugyanis nálunk az alacsony és közepes jövedelműek által igénybe vett adójóváírás 2012-es teljes kivezetése nagyobb mértékben csökkentette az adórendszer progresszivitását, mint amennyire növelte a járulékplafon eltörlése, addig 11 uniós tagállam megemelte a magas keresetűek adóját.

Bár továbbra is rekordnagyságú a 27 százalékra emelt magyar áfakulcs, a vizsgált időszakban (2012-ben és 2013 első felében) számos ország követte hazánk példáját: 14 uniós tagországban döntöttek úgy, hogy vagy az adókulcs megemelésével, vagy az adóalap szélesítésével növelik az adónemből származó bevételeket. A társasági adózás területén ezzel szemben többségben vannak az adócsökkentő államok, amelyet elsősorban adóalap-szűkítésen keresztül valósítottak meg.

A magyar gyakorlat sajátosságára utal, hogy az ágazatspecifikus különadók kapcsán a tanulmány szerzői csupán hazánkat említik meg, de hozzáteszik azt is, hogy egy bizonyos nagyságú profit után öt százalékos különadót kell fizetni Portugáliában is. Nincs egyedül viszont hazánk a kis- és középvállalkozások számára bevezetett új adók (kiva, kata) területén, hiszen számos más uniós tagország is igyekszik az adórendszeren keresztül is segíteni e szektor versenyképességét.

Hogyan lehetne javítani az adórendszer hatékonyságán?

A legfontosabb változások bemutatása mellett arra is kitérnek a szakértők, hogy milyen irányban kellene elmozdulni az adórendszereknek. A növekedésbarát üzleti környezet kialakítása érdekében kulcsfontosságúnak tartják a munkát terhelő adók (további) mérséklését. A teljes népesség, az alacsony keresetűek, valamint alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők munkaerő-piaci helyzetét vizsgálva azt találták, hogy Magyarország mellett még 13 másik országban szükség lenne a bérterhek mérséklésére. (Ennél a vizsgálatnál nem vették figyelembe a Munkahelyvédelmi Akciótervet.)

Az így kieső bevételt három forrásból lehetne pótolni: fogyasztási adóból, vagyonadóból, illetve környezetvédelemi adóból. Az érintett országok közül tizenegy (köztük hazánk) esetében találták azt, hogy e három adó valamelyike viszonylag alacsony az uniós gyakorlathoz képest, azaz a megemelésével finanszírozható lenne a munkát terhelő elvonások mérséklése.

Magyarország kapcsán a tanulmány szerzői arra hívják fel a figyelmet, hogy miközben a fogyasztási adó nagysága messze meghaladja az uniós átlagot, addig a környezetvédelmi adók területén lenne még lehetőség további adóemelésre, és különösen igaz ez a vagyonadókra is. Miközben ugyanis az ilyen típusú bevételek GDP-arányos nagysága az Európai Unióban átlagosan 2,1 százalék, addig hazánkban ez nagyjából a fele. Ezen belül pedig az ingatlanadó esetében még inkább elmarad hazánk az uniós gyakorlattól.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Innentől kezdve kivárnak Matolcsy Györgyék
Privátbankár.hu | 2024. június 18. 19:27
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 7 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az MBH Bank szakértője szerint egy ideig kivárhat az MNB a további kamatcsökkentésekkel.
Makro / Külgazdaság MNB: a kormánynak megvan a „beavatkozási mozgástere” a hiánycél eléréséhez
Dobos Zoltán | 2024. június 18. 18:27
A monetáris politika új szakaszának megkezdését jelentette be Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a jegybank Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülése után. A központi bank egyúttal frissítette az inflációra és a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését is.
Makro / Külgazdaság Szokatlan számok: riadójelzés jött az orosz gázellátásról
Privátbankár.hu | 2024. június 18. 15:11
Két év óta először, a múlt hónapban az orosz gáz súlya nagyobb volt Európa ellátásában az amerikai szállításoknál, ami rávilágít, mennyire kiszolgáltatottak az itteni országok a nagy szomszédnak.
Makro / Külgazdaság Itt a döntés, amire az ország várt
Privátbankár.hu | 2024. június 18. 14:02
Óvatosan, de ismét vágott az alapkamaton a jegybank.
Makro / Külgazdaság Szóra bírták Orbán Viktor miniszterét Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2024. június 18. 13:04
Bóka János sok érdekes részletet árult el a közelgő magyar uniós elnökségről és a most zajló politikai játszmákról is.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor karjába lökhették Brüsszelben Giorgia Melonit - mégiscsak összejöhet a jobbos szuperpárt
Privátbankár.hu | 2024. június 18. 10:44
Ursula von der Leyenékra jobbról is, balról is berágtak, ez pedig esélyt adhat Orbán Viktornak is a brüsszeli helyezkedés során.
Makro / Külgazdaság Vitézy Dávid reagált Karácsony Gergely javaslatára
Privátbankár.hu | 2024. június 17. 16:42
Áll az újraszavazás elébe.
Makro / Külgazdaság Új szavazás jöhet Budapesten a főpolgármesterről - a Kúria előtt Karácsony Gergely javaslata!
Privátbankár.hu | 2024. június 17. 16:23
Annak ellenére kérte a regnáló főpolgármester az új választást, hogy az újraszámlálás után is ő nyert Vitézy Dáviddal szemben, még ha 324 helyett csak 41 szavazattal is. Vitézy Dávid felveszi az elé dobott kesztyűt.
Makro / Külgazdaság Mennyire hozhatja vissza a német gazdaságot az életbe a Foci-Eb?
Privátbankár.hu | 2024. június 17. 16:16
Erről is esett szó azon a beszélgetésen, amelyet főszerkesztőnk, Csabai Károly folytatott a Trend FM hétfő reggeli műsorában.
Makro / Külgazdaság Netanjahu döntött: feloszlik a háborús kabinet
Privátbankár.hu | 2024. június 17. 11:35
Megbízható információk szerint Benjámin Netanjáhu, Izrael miniszterelnöke feloszlatta azt a hattagú háborús kabinetet, amely a Hamász október eleji terrortámadás óta vezette országát.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG