5p
Magyarországon növekedtek a legjobban az egyenlőtlenségek a válság kitörése óta egész Európában. Emiatt folyamatosan távolodunk a skandináv modelltől és haladunk a mediterrán államok felé. A válság sújtotta országok némelyikében viszont csökkent a relatív szegénységi ráta, ami azt jelzi, hogy a kisebb tortából arányaiban több jut a szegényeknek.

Mekkora megszorítást bírnak ki az emberek?

Az európai adósságválsággal, illetve annak lehetséges megoldásaival kapcsolatban egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy mennyi egy-egy országban a lakosság teherbíró képessége. A sztrájkok és tüntetések intenzitása miatt nem csak a politikusoknak, hanem a közgazdászoknak is egyre gyakrabban kell mérlegelniük, hogy vajon a költségvetési kiigazításra kényszerülő országokban milyen nagyságú és szerkezetű az a megszorítás, amely mellett a szegénységből és az egyenlőtlenségből fakadó társadalmi feszültségek még kezelhetőek.

A kérdés eldöntését azonban sok egyéb tényező mellett megnehezíti némileg az összehasonlítható adatokat tartalmazó nemzetközi adatbázisok és kiadványok hiánya. Éppen ezért nagy jelentőségű és hiánypótló a háztartatási szintű adatfelvételekkel kapcsolatos uniós kutatásokat (EUROMOD) összefogó brit székhelyű Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet (ISER) legújabb műhelytanulmánya. Az írás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a válságba került országokban sem feltétlenül jár együtt a komoly költségvetési megszorítás az egyenlőtlenségek növekedésével - sőt... A másik pedig, hogy a magyar helyzet érdemben megváltozott az elmúlt években.

Nem állunk rosszul, de az irány aggasztó

Az egyik leggyakrabban használt szegénységi mutató a relatív szegénységi ráta, ami azt mutatja meg, hogy a lakosság hány százaléka él a mediánjövedelem 60 százalékánál kisebb jövedelemből. Ebből a szempontból az északi országok mellett az átlagnál sokkal kedvezőbb a helyzet Csehországban és Szlovákiában, míg a legnagyobb relatív szegénységi rátával a mediterrán országok mellett az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott dél-európai országok és a balti államai rendelkeznek.

Hazánkban a relatív szegények aránya 12,6 százalék, ami némileg alacsonyabb az Európai Unió átlagánál, ám a változás iránya nem megnyugtató: három év alatt 0,6 százalékponttal emelkedett az mutató értéke, miközben az uniós átlagban 0,2 százalékkal csökkent. Ez utóbbi részben azzal magyarázható, hogy míg a válság által jelentős reálgazdasági visszaesést elszenvedő, majd később komoly költségvetési megszorítást végrehajtó Litvániában és Észtországban jelentősen emelkedett a relatív szegénységben élők aránya, addig a hasonló utat bejáró Romániában, Spanyolországban és Görögországban (!) érdemben csökkent a mutató értéke.

Hogy nőhet a szegények száma, ha több a támogatás?

A szerzők a fentieken túl azt is számszerűsítették, hogy a piaci jövedelmeken felül milyen mértékben volt képes csökkenteni (vagy akár növelni) a relatív szegénységi rátát a nyugdíjrendszer, valamint az állami adók és támogatások rendszere. Általánosságban azt lehet mondani, hogy az előbbinek sokkal jelentősebb a szerepe: míg az unió egészében átlagosan csupán a piaci jövedelmeket figyelembe véve a relatív szegénységi ráta 35,9 százalék volt 2012-ben, addig a nyugdíjrendszernek köszönhetően ez a szám 18,7 százalékra mérséklődött, az állami adóak és támogatások hatásával együtt pedig 14,8 százalékra. Bár ez arra utal, hogy a nyugdíjrendszer szerepe (hiszen sokkal nagyobb kiadási tételt jelent) fontosabb a szegénység elleni harcban, mint az egyéb eszközök, az országok közötti különbségek miatt érdemes az utóbbit egy kicsit alaposabban megvizsgálni.

A számok ugyanis azt jelzik, az adók és a támogatások együttes hatása több országban is növeli a relatív szegénységi rátát! Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy ezekben az országokban a legalacsonyabb jövedelműek egy része (például aki nem nevel gyermeket) több adót fizet, mint amekkora támogatásban részesül. Ezek egyébként nem véletlenül jellemzően épp azok az országok (Lengyelország, Görögország, Bulgária), ahol a szegénységi ráta összességében is viszonylag magas.

Magyarországon az adók és támogatások együttes hatása 2,8 százalékponttal csökkenti szegénységi rátát, azonban a tendencia ebből a szempontból is csökkenő: Görögország, Lettország, Litvánia és Luxemburg mellett hazánkban is érdemben (több mint egy százalékponttal csökkent) a mutató értéke, miközben Romániában és Máltán több mint egy százalékponttal emelkedett az állami szerepvállalás hozzájárulása szegénység csökkentéséhez.

Nagyot romlott a helyzet Magyarországon

Míg a relatív szegénységi ráta a jövedelemeloszlás alsó felét igyekszik megragadni, addig a Gini-index az egész lakosságon belüli egyenlőtlenségeket számszerűsíti (0 és 100 százalék közötti értéket vehet fel, minél nagyobb, annál nagyobb az egyenlőtlenség). A számok nagyjából hasonló jelenségre utalnak, mint a relatív szegénységi index: élen Szlovénia „csatlakozott” a skandináv államokhoz, valamint Csehországhoz és Szlovákiához, míg a legnagyobb egyenlőtlenség a Balti államokban, és a déli országokban van.

Magyarország ugyan a kevésbé egyenlőtlen országok közé tartozik, az elmúlt három évben azonban radikálisan romlott a helyzet ebből a szempontból is: míg az EU-ban átlagosan 0,1 százalékponttal csökkent az egyenlőtlenség, addig Magyarországon 2,6 százalékkal emelkedett a mutató értéke. Ez különösen annak fényében jelentős változás, hogy egyedül Litvániában emelkedett 1 százalékpontnál nagyobb mértékben (1,3 százalékponttal) a mutató értéke, miközben 2009 és 2012 között a társadalmi egyenlőtlenségek érdemben (tehát legalább egy százalékponttal) csökkentek Görögországban, Portugáliában és Bulgáriában.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság 37 milliárdos osztalékot fizet az MBH
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 10:58
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kezét rázza, de ukránokat fogad az otthonába: „Ez az üzlet része”
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:09
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet. 
Makro / Külgazdaság Egymilliárd forintért vásárolna a kormány rendőrbotokat és bilincseket
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:45
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
Makro / Külgazdaság Poloskázással színezett kardcsörtetéssel fenyegeti a kínai hadsereg Tajvant
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:11
Hadgyakorlatot kezdett a kínai hadsereg Tajvan közelében, amihez a katonaság színes fantáziával megáldott propagandistái karikatúrát is készítettek. Ezen a sziget elnökét bogárként ábrázolják.
Makro / Külgazdaság Rózsa András: Várhatóan még lesznek feljelentések Zugló korábbi gazdálkodása miatt
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:58
Zugló polgármestere az átvilágítások mellett a kerületet terhelő közlekedésről, a kormányzati gigaberuházásokról, Rákosrendező fejlesztéséről és az idei évi vállalásairól is beszélt az Mfornak adott interjújában.
Makro / Külgazdaság Több mint 51 pont jött össze márciusban
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:00
Lassú felívelésre utalnak az adatok. 
Makro / Külgazdaság Ezek a legújabb magyar számok: 4002 milliárd a rossz oldalon
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:30
A kormányzati szektor hiánya GDP-arányosan 4,9 százalékos volt a múlt évben. 
Makro / Külgazdaság Trump Magyarországgal is kibabrálhat
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:10
Az Egyesült Államok a hét végén közvetve megfenyegette Magyarországot is egy 25-50 százalékos büntetővámmal, amit azokra az országokra vetnének ki, amelyek orosz olajat vásárolnak.
Makro / Külgazdaság Visszafordult a forint
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 06:39
A hétfői gyengülést erősödésre cserélte a forint. 
Makro / Külgazdaság Gazdasági atombombát dobhat Magyarországra Donald Trump
Király Béla | 2025. április 1. 05:44
A magyar kormány tagjai az elmúlt években nagyon sokszor gazdasági atombombaként jellemezték azokat az uniós törekvéseket, amelyek az orosz olaj vásárlásának esetleges tiltására vonatkoztak. Most viszont Donald Trumpban merült fel, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amely Oroszországot és az olajvásárlókat is erősen sújtaná.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG