Lapunknak is reagált az Országos Kereskedelmi Szövetség a kormány új adótervével kapcsolatban. A Privátbankár is beszámolt a Magyar Idők nyomán az intézkedéséről, mely a nagy forgalmú áruházláncok számára az eddiginél arányosabb közteherviselést ír elő.

Szatmáry Kristóf kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos szerint ehhez a lengyelországi kiskereskedelemben tervezett különadó bevezetése mutathat példát, melyet a magyar kormányéhoz hasonló elvek mentén a kisebb vállalkozások érdekében a piaci átrendeződés ösztönzésére vezetnek be. Így szerinte újabb adónem, vagy díjfizetési kötelezettség jöhet, mondja.

A miniszteri biztos nyilatkozatában emlékeztetett, Magyarország esetében a korábban sávos adókulcsok alapján megállapított élelmiszerlánc-felügyeleti díjat azért kellett tavaly visszaállítani az eredeti, egykulcsos mértékre, mert Brüsszel elutasít minden, progresszív adózáson alapuló közterhet. Szatmáry szerint ez a lengyel elképzelések kapcsán is várható. A fő kérdés az a miniszteri biztos szerint, hogy a lengyelek megtalálják-e a progresszív adózásnak azt a módját, amely Magyarországon is bevezethető lehet.

Még nincs döntés

Az Országos Kereskedelmi Szövetség megjegyzi, hogy a lengyel kiskereskedelmi adó még csak a tervezet nyilvánosságra hozatalánál tart, a jogalkotásban döntés még nem született. Magyar jogszabálytervezet sem ismert újabb elképzelésről, de szerintük Brüsszel eddig is elkaszálta ezeket az adóformákat: a 2011-13. közötti magyar kiskereskedelmi különadót 500 millió forint árbevétel felett már fizetni kellett. Évi 30 milliárd forint volt, aminek zömét a legnagyobb nemzetközi áruházláncok fizették. A magyar kormány 2013. végén a különadót kivezette - írja az OKSZ közleményében. A magyar reklámadót 2015-ben brüsszeli döntésre át kellett alakítani, de úgy, hogy az adómentesség határa 500 millió forint helyett 100 millió forint lett.

Az élelmiszerlánc felügyeleti díj esetében a jelenlegi kulcs újra egy ezrelék (a kormány 3 ezreléket tervez továbbra is a nagyáruházakra, de ehhez Brüsszel hozzájárulása kellene). A korábban megszellőztetett létszámkvóta javaslatról nincs hír, de ez is gyakorlatilag a nagyáruházak részére jelentett volna kötelezettséget. Brüsszel egyébként azt nem engedi, hogy egy adóval bármely tagországban hátrányosan megkülönböztessék a külföldi befektetőket - írják.