A magyar kormányszóvivő a múlt héten páratlan időzítéssel pont akkor állt ki Donald Trump mellett, amikor az amerikai elnökválasztási kampány eddigi legdurvább botrányaként előkerül egy videó, amin Trump azzal kérkedik, hogyan zaklat szexuálisan férjes asszonyokat és próbál mindenkire rámászni. Még Mike Pence, a republikánusok alelnökjelöltje is kénytelen volt kijelenteni, hogy Trump szavait se megbocsátani, se megvédeni nem lehet. A helyzetet legpontosabban Ron Nehring, a kaliforniai Republikánusok korábbi vezetője írta le, aki szerint „pártunk az 1974-es Watergate-botrány óta a legmélyebb válságban van.”
Az elnökválasztásig már csak egy hónap van hátra az Egyesült Államokban, és Republikánus Párton belüli polgárháború komoly hátszelet biztosít Clinton számára. A republikánusok teljes pártvezetése és a párt a mérsékelt szárnya már jó ideje próbálja kitalálni, hogyan csökkenthetné Trump jelöltéségének veszteségeit a pártra nézve. Normál esetben a republikánusok mögött álló nagytőke már régen a vezető jelölt mellett kampányolna, de ebben az esetben éppen azért küzdenek, hogy végezzenek Trumppal.
Változás a Szabadság téri nagykövetségen
Az amerikai nagykövetség cáfolata ellenére tovább tartják magukat a hírek Budapesten, miszerint Bell nagykövet hamarosan távozik pozíciójából. Amennyiben pedig Bell jövő év elején hazautazik, akkor hónapokig nem lesz új kinevezett nagykövet – nemcsak az új elnöki adminisztrációnak kell felállnia, hanem az új nagykövetjelöltek kongresszusi meghallgatása is elhúzódhat, mint történt ez éppen Bell esetében is –, így David J. Kostelancik lesz az ügyvivő misszióvezető. Kostelancik egy chicagoi szlovák nemzetiségű családból származik és korábban többször is dolgozott a moszkvai amerikai követségen.
Oroszország (beleértve az orosz hírszerzés) szakértőjének számít, és diplomáciai körökben általános a vélekedés, hogy azért küldték Budapestre, hogy közeli rálátása legyen az amerikai diplomácia részéről túlzottan is bizalmasnak ítélt Orbán-Putyin kapcsolatokra. Ennek jellege és mélysége több, a magyarral szövetséges állam diplomáciáját is aggasztja, a Magyar Nemzet Online beszélt olyan nagykövettel is, aki azt mondta, egyik fő feladatának tartja, hogy „kihúzza a magyar kormányt Oroszország veszélyes öleléséből”.
Clinton keményebb lesz, mint sokan elképzelik
Az USA közel- és távol-keleti szövetségesei példának okáért egyáltalán nem néznék jó szemmel, ha egy nő állna az USA hadereje élén. Az összes keleti kultúra szerves része, hogy egy nő nem lehet tárgyaló pozícióban - vezető és utasítást adóban pedig végképp nem! Ennek pedig egyenes következménye, hogy „megtagadják a parancsot” és a saját fejük után mennek.
Nem tekinthetők véletlennek az USA azon sorozatos keleti diplomáciai kudarcai, amikor női külügyminiszter volt hivatalban - Albright, Rice, H. Clinton, szinte egymás után. A partnerek egyszerűen nem adták meg a kellő tiszteletet a tárgyaló külügyminisztereknek. Elnökként Hillary ezért csak az erőre támaszkodhat bármilyen konfliktus esetén, még egy vérprofi férfi külügyminiszter „birtokában” is, és ez bizony eszkalálódó fegyveres harchoz vezet a végén.
|
| Káncz Csaba |
Bejöhet a fideszes rémálom
Merkel kancellár az elbaltázott menekültpolitikája ellenére még mindig pozícióban van, miközben Hillary Clinton simán befuthat amerikai elnöknek. Ez pedig azt jelenti, hogy a Nyugat legfontosabb politikai pozícióit egyszerre két olyan ember ellenőrizheti, akik nemcsak jól ismerik, de óriási ellenszenvvel is viseltetnek a magyar miniszterelnök iránt. Ha Clinton és Merkel egyszerre lenne vezető, akkor újult erővel kerülhetne napirendre nemzetközi fórumokon a hazai demokrácia és közélet állapotáról szóló aggodalom.
Ezen aggodalmak nem lennének alaptalanok, hiszen hazánk a fejlett világ egyik legkorruptabb országa, egy bulibáró propaganda-miniszter offshore mocsárvilága, ahol a magyar fiataloknak az ország jellemzésére elsőként a korrupció szó jut az eszébe. Az új nyugati politikai felállással minden bizonnyal a hazánkba irányuló tőkebefektetések és az EU-alapok is ellenszélbe kerülhetnének. Most, amikor alapjaiban rendült meg a kormányzat keleti nyitás politikája a célországok recessziója miatt, ez a nyugati fejlemény úgy jönne a Fidesznek és a hazai gazdaságnak, mint ablakos tótnak a hanyatt esés.
Káncz Csaba jegyzete
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 2,67 pontos nyitás után emelkedett szerdán délelőtt. 
