Martonyi János az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén a feltételek között említette, hogy tiszteletben kell tartani az átruházott hatáskörök elvét, vagyis azt, hogy minden olyan hatáskör, amelyet a szerződések nem ruháztak át az Unióra, a tagállamoknál marad. Fontos a tagállamok egyenlősége is, ki kell zárni a kettős mércét és meg kell őrizni az egységes piacot, amely az integráció egyik legfontosabb vívmánya, továbbá nagy hangsúlyt kell helyezni az uniós döntéshozatal legitimációjára.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy Európában az utóbbi időben ugyan változott a gazdasági filozófia, és a költségvetési fegyelem és a megszorítások mellett előtérbe került a növekedésösztönzés is, ennek eredményei azonban a legtöbb országban egyelőre váratnak magukra. Azt mondta, az adósságválság is tovább tart, nem csökkennek a versenyképességi különbségek az eurózóna tagjai között, bizonytalan az övezet helyzete és az Unió jövőjének alakulása.

Szembenállás az eurózóna és a zónán kívüliek között

Martonyi szerint az Unió egységére nézve kockázatot jelent, hogy ha az euróövezet bajba kerül, olyan sokk éri az uniót, amely az egész integrációt veszélybe sodorhatja. Kérdéses ugyanakkor, hogy a tagállamok együtt maradnak-e, megőrzik-e az egységes piacot, az egységes intézményrendszert. Az elfogadható, hogy az eurózónában szükség van bizonyos intézkedésekre a gondok megoldásához, de bármilyen új mechanizmust dolgoznak is ki, annak nem szabad növelnie az övezet tagjai és azon kívüliek közötti távolságot.

A külügyminiszter úgy vélte, hogy Magyarország számára elfogadhatatlan a 2014-2020 közötti költségvetési keret, különösen az abban foglalt kohéziós támogatások csökkentése. A jelenlegi elképzelések szerint a kohéziós támogatások mérséklése a balti államokat és Magyarországot érintené a leghátrányosabban, a mi esetünkben ez a jelenlegi támogatási rendszer 30 százalékos csökkenését eredményezné.