Mára általánossá vált az épített lakások számának emelkedése, ennek mértéke a kisebb településeken az átlagosnál is magasabb volt, míg a nagyvárosokban attól elmaradt, Budapesten például csak 18 százalékkal épült több új lakás. Ugyanakkor a lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között. A lakások alapterülete is nőtt, átlagosan 4 négyzetméterrel 97 négyzetméterre.
Rengeteg engedélyt adnak ki, de már látszik a csökkenés
A kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 28 411, a növekedés átlagosan 33 százalékos, Budapesten több mint kétszeres volt. Az építtetők az esetek 37 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével, ez az arány Budapesten 12 százalékot tett ki, ugyanakkor az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb arányt képviseltek. A községekben az épülő lakások közel háromnegyedénél ezt az eljárást alkalmazzák.
A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 11 százalékkal több, összesen 10 203 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 3999, ami ötödével kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.
És bár a tavalyihoz képest valóban nőtt az engedélyek, bejelentések száma, az előző negyedévhez képest már csökkenést látunk a grafikonon, a kedvezményes lakásépítési áfa körüli bizonytalanság és a munkaerőhiány hatására a fejlesztők behúzzák a féket - ezzel hamarosan külön cikkben foglalkozunk.
A rohingják ügyében.
