Szakértők növekedést várnak idén az építőiparban – igaz, a szektort az állami infrastrukturális beruházások húzzák. A Központi Statisztikai Hivatal kedden publikált adatai szerint májusban az építőipar termelése 28,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Tóth Gergely, a Buda-Cash brókerház makroelemzője szerint a korábbi hónapokhoz hasonlóan az építőipar erős teljesítménye elsősorban az állami beruházásoknak köszönhető, amelyekben pedig az uniós támogatások játszanak döntő szerepet. Balatoni András, az ING vezető elemzője emellett azt emelte ki: biztató a jövő is, hiszen nagyot nőtt az építőipar szerződésállománya, egyetlen év alatt 60,5 százalékkal.

Kevésbé jó hír viszont, hogy másfél éves mélypontra süllyedt a ZEW gazdaságkutató intézet hangulatmutatója, és romlott az aktuális üzleti környezet megítélése is. A mutató ugyan a németországi gazdasági kilátások megítélését tükrözi, ám az sosem jó jel a külkereskedelemre alapozó magyar gazdaság számára , ha egyik legfontosabb külkereskedelmi partnerünknél romlik a helyzet. A hangulatindex egyébként 27,1 pontra esett, a piac kisebb csökkenést, 28 pontot várt.

Az adatközlés után megdöccent az euró dollárárfolyama, 1,36 alá esett a jegyzés. Mondanám, hogy a forint is megmozdult végre, de hát nem lenne igaz, továbbra is elég unalmas a magyar deviza piaca, az euró jegyzése ugyanott van, ahol az elmúlt napokban.

A Saxo Bank közzétette idei harmadik negyedéves globális kitekintését. Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza úgy véli, a piacok viszonylagos nyugalma megtévesztő: a gazdaságok komoly egyensúlyi problémákkal küzdenek, amelyeket mindenképpen kezelni kell, ráadásul egy olyan időszakban, amikor az iraki konfliktus miatt új energiaválság fenyeget. A szakértő szerint a világgazdaság alapvetően kedvező harmadik negyedév elé néz, részben azért, mert az amerikai gazdaság újra növekszik, az említett legfőbb egyensúlyi probléma azonban a szakértő szerint az, hogy a piacot alkotó gazdasági szereplők 20 százalékát kitevő tőzsdei cégek és bankok kapják az elérhető pénzügyi források és politikai tőke 100 százalékát, megfojtva a gazdaság 80 százalékát alkotó kis- és középvállalkozások tömegeit.

Még meg se választották Európa új első emberének Jean-Claude Junckert, máris elköltött 300 milliárd eurót - legalábbis javaslatot tett rá: ennyi pénz kellene szerinte arra a befektetési programra, amely az európai növekedés beindításához és a munkahelyteremtéshez szükséges. Hogy lesz-e lehetősége valóra váltani a programot, az hamarosan kiderül: Az EP-képviselők a nap folyamán szavaznak arról, hogy a néppárti politikus, volt luxemburgi miniszterelnök legyen-e a következő öt évre az Európai Bizottság elnöke.

Nagyon alacsony ma a tőzsdei forgalom Budapesten, még a 2 milliárd forintot sem értük el, de legalább emelkedik a BUX.