Ahogy arról korábban írtunk, a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn közölt adatai szerint szeptemberben 25, 8 százalékkal nőtt az építőipar termelési volumene az előző év azonos időszakához képest. Az épületek főcsoportban 22,2 százalék volt a növekedés, az egyéb építmények esetében pedig 30,5 százalék. Munkanaphatással kiigazítva havi alapon 0,2 százalék volt a csökkenés a teljesítményben.
Épületek esetében új szerződést 96 milliárd forintért kötöttek a hónapban, így a szerződésállomány 358 milliárd forint volt, ami 5 százalékos éves csökkenés. Egyéb építmények (infrastruktúra, út, vasút, stb.) kategóriában 117 milliárdnyi új szerződés került aláírásra, az állomány 1779 milliárd forint volt 58 százalékos éves növekedés után. Épületeknél kereskedelmi, ipari és lakóépületek, az egyéb építményeknél pedig út- és vasútépítési munkák növelik a kibocsátást. 2018 III. negyedév végéig 10 218 új lakás került átadásra, ami 28 százalékos növekedés az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest. Lakásépítési engedélyt 26 655 darabot adtak ki, ami 6 százalékos időszaki csökkenést mutat.
A fenti számokból Budapest részesedése az átadások területén 2 154 darab, míg az engedélyekből 8 219 darab, így bár jelentős volument képvisel a teljes mennyiségből, de jól látszik, hogy széleskörű, országos felfutásról van szó – közölte az adatokra reagálva Horváth András, a Takarékbank elemzője.
Az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal adatai szerint immár több mint 1,5 millió négyzetméternyi ingatlan van kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja a 680 milliárd forintot. Horváth szerint ez abszolút rekordot jelent, ezzel a volumennel a magyar átveheti a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca címet.
A fejlesztés alatt álló ingatlanok funkció szerint 41 százalék iroda, 34 százalék lakás, 16 százalék kereskedelmi, 8 százalék logisztika, 1 százalék pedig szállodafejlesztés.
Horváth András megjegyzi: az építőipar az utóbbi hónapokban ismét stabilan erős pályán mozog, a harmadik negyedévben 29,2 százalékos volt az átlagos növekedése, így a negyedéves GDP növekedéséhez érdemben hozzá tudott járulni, még a relatíve kis súlya ellenére is.
Mennyit segít a kedvezményes lakásáfa kitolása?
|
Ezrek lélegezhetnek fel a kormány bejelentése után Az ingatlan.com szerint a lakásáfa kitolásával több ezer, akár több tízezer lakás építtetője jut levegőhöz - nem kell kapkodniuk a kivitelezéssel, és a lakásdrágulás üteme is csökkenhet. Részletek >>> |
A novemberben már építési engedéllyel rendelkező ingatlanok kapcsán kitolt kedvezményes áfa határideje a következő 2 évben segíthet fenntartani az építőipar lendületét, de az építési engedélyszámokban és már a szerződésállományban is egyértelműen látszik a csökkenő trend, így a következő 1-2 évet követően az infrastrukturális beruházások a jelenleginél is jóval nagyobb arányt fognak képviselni az építőiparon belül és tovább fog erodálódni a hazai lakásállomány minősége.
Sokat csúszhatnak a beruházások
2018-ban 22 százalék körüli éves építőipari növekedésre számítunk, míg 2019-ben a jelenlegi kilátások alapján szintén robosztus, 15 százalék feletti lehet a bővülés – mondja az elemző.
A kivitelezői kapacitáshiány továbbra is jelentősen megnehezíti a rendelésállomány teljesítését az egész szektorban, a jelentős számú megkezdett kivitelezés ellenére is jól látszik, hogy jelentős csúszásokat szenved szinte minden beruházás.
40 ezer lakást kellene átadni
Idén piaci becslések szerint 25 ezer új lakást adhatnak át országosan, ami egyelőre elmarad a lakásállományhoz mérten ideálisnak tekintett éves 40 ezres számtól, így van még tér a bővülésre. A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is jelentős probléma az iparágon belül, annak ellenére is, hogy az építőipar foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson áll immár, de ennek a bővülésnek a jelentős része képzetlen munkaerőből áll, ami tovább nehezíti a kivitelezések teljesítését.
Az építőiparban jelentős mértékű béremelkedésre és fehéredésre számítanak a következő években a munkaerőhiány és a hatékonyság fokozódásával párhuzamosan, így tovább folytatódhat a már megkezdődött trend, hogy a szakképzett munkaerő fokozatosan visszaáramlik a hazai gazdaságba és enyhül a kivitelezői kapacitáskorlát.
