|
| Boris Johnson győzelmének bejelentése után Londonban. EPA/WILL OLIVER |
Köszönöm mindenkinek ezt a hihetetlen megtiszteltetést, amiben részesítettek. A kampány lezárult, és most kezdődik a munka, hogy egyesítsük az országot és a pártot, megvalósítsuk a Brexitet és legyőzzük Corbynt (a Munkáspárt vezetőjét)
- így köszönte meg támogatóinak a bizalmat Boris Johnson a Facebookon, miután ma kiderült: ő nyerte a Konzervatív Párt vezetői – és egyben az Egyesült Királyság miniszterelnöki – posztjáért folytatott versenyfutást.
Simán győzött
A párttagok közül több mint 92 ezren szavaztak rá, 46,5 ezren pedig vetélytársára, Jeremy Hunt külügyminiszterre – azaz a volt külügyminiszter a papírformának megfelelően kétszer több szavazatot kapott.
Johnson hivatalosan holnap veszi át a miniszterelnöki tisztséget Theresa Maytől. A távozó kormányfő azért jelentette be lemondását május végén, mert többszöri próbálkozás ellenére sem tudta elfogadtatni a brit parlamenttel a kormánya és az EU között létrejött kilépési megállapodást.
De ki az a Boris Johnson?
Johnson történész, újságíró, politikus. A Brexit-párti tábor egyik meghatározó alakja: jelentős szerepe van abban, hogy a britek szűk többséggel ugyan, de az EU-ból való kilépésre szavaztak 2016 júniusában.
Alapvetően konzervatív és EU-szkeptikus, ugyanakkor bizonyos témákban (gazdaság, egyes társadalmi kérdések) liberális elveket vall.
Elitiskolákban végzett – Eton College, Belliol College (Oxford) –, ahol ókori irodalomra és filozófiára specializálódott. Tanulmányai után politikai újságírónak állt: konzervatív lapoknál (Times, Daily Telegraph, Spectator) dolgozott, a Telegraphban még ma is rendszeresen jelennek meg írásai.
Színes, választékos, egyedi stílusban ír, cikkei ugyanakkor számos esetben keltettek megbotránkozást.
2001-ben parlamenti képviselővé választották a Konzervatív Párt színeiben, 2008-tól 2016-ig pedig London főpolgármestere volt. 2016-ban a Vote Leave (Szavazz a kilépésre) kampány egyik vezéralakja lett. Arra biztatta a briteket, hogy a 2016 júniusi referendumon voksoljanak az EU-tagság megszüntetésére.
Nevéhez fűződik az a kampányszlogen, miszerint az Egyesült Királyság heti 350 millió fontot küld az EU-nak (tehát ennyibe kerül az uniós tagság). Már a népszavazás előtt kiderült, hogy ez az állítás ebben a formában hamis: a nettó összeg ennél jóval kevesebb.
Theresa May kormányában külügyminiszter lett, 2018 nyarán azonban lemondott, mivel nem értett egyet May Brexit-stratégiájával és a körvonalazódó kilépési megállapodással.
Szerinte a miniszterelnök túl engedékeny volt Brüsszellel szemben, és nem volt képes megfelelően érvényesíteni a brit érdekeket.
És mit fog csinálni?
Johnson szerint az EU és a brit kormány között létrejött megállapodás rossz Nagy-Britanniára nézve, ezért azt továbbra sem szabad elfogadnia a brit parlamentnek. Világossá tette azt is, hogy a legújabb határidőig, idén október 31-ig mindenképp ki akarja léptetni országát az EU-ból – akár megállapodás nélkül is.
Ezt mai beszédében is megerősítette:
Október 31-én végrehajtjuk a Brexitet, és a "meg tudjuk csinálni" szellemével előnyt kovácsolunk mindazon lehetőségekből, amelyeket a kilépés hoz magával.
Korábban elismerte ugyanakkor, hogy no deal Brexit esetén lenne „némi fennakadás”. (Az elemzőintézetek többsége ennél súlyosabb következményekkel, jelentős gazdasági károkkal számol – a szerk.)
És ki mit szól hozzá?
Vetélytársa, Jeremy Hunt csalódottságának adott hangot veresége miatt, de hozzátette, hogy Johnson nagyszerű munkát végez majd. Theresa May gratulált utódjának, és a maga részéről teljes támogatást ígért neki a parlamentben.
Szintén gratulált Johnsonnak többek között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke és Donald Trump amerikai elnök.
Matteo Salvini olasz belügyminiszter, az EU-szkeptikus olasz Liga elnöke pedig azt írta:
Az a tény, hogy a baloldalon még a Ligánál is veszélyesebbnek festik le, még szimpatikusabbá teszi őt számomra.
És milyen kihívások várnak rá?
Johnsonra kezdésként több, meglehetősen nehéz feladat vár. Egyrészt el kellene kerülnie a megállapodás nélküli kilépést – azaz új egyezséget kellene kötnie az ezt eddig következetesen kizáró uniós vezetéssel –, vagy ha ez mégsem sikerül, akkor olyan cselekvési tervvel kellene előrukkolnia, amely mérsékli a no deal Brexit negatív gazdasági hatásait.
Másrészt figyelnie kell arra, hogy ne hozza lehetetlen helyzetbe kormányát már az első hónapokban. A konzervatív pártnak ugyanis csak az északír unionista párttal együtt van többsége a brit alsóházban, ráadásul a konzervatív párton belül is számos olyan képviselő van, akik ellenzik a megállapodás nélküli kilépést. Johnson tehát könnyen elveszítheti a többségét, ami akár kormánya bukásával és új választások kiírásával is járhat.
Anne Milton oktatási miniszter például már ma bejelentette lemondását, mivel szerinte az Egyesült Királyságnak „felelős módon” kell elhagynia az EU-t. Távozik posztjáról David Gauke igazságügyi államtitkár is. A Financial Times szerint mintegy 30 olyan konzervatív képviselő van, akik meg akarják akadályozni a no deal Brexitet.
Videókommentárunk a témában:
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
