Ezt a céget érintette leginkább az embargó, hiszen 2013-ban a vállalkozás 1,3 milliárd forint értekben, 2137 tonna kacsát és libát exportált Oroszországba. Magyar József, a Hungerit igazgatóságának elnöke szerint a szankciók bevezetését követően a belföldi piacon, illetve a környező országokban részben el tudták adni termékeiket ráadásul jelentősen növekedett az exportjuk Hongkongba, Japánba, de Tajvanra is megkezdték a szállítást.
Szankciókkal nem megy
Budai Gyula úgy fogalmazott: az a magyar álláspont, hogy szankciókon keresztül nem lehet rendezni egy krízist. A miniszteri biztos ugyan sikeresnek értékelte a belső piacok megszilárdítását, az új alternatív piacok építését, melyekkel enyhítették az embargó hatásait, de arra is kitért, hogy ettől még továbbra is nagyon fontos hazánknak az orosz piac.
A hazai cégek részt vesznek az oroszországi élelmiszeripari vásárokon, számos vállalkozás megfelelt az élelmiszer-biztonsági hatósági auditokon, így az embargó megszűnését követően azonnal el tudnak kezdeni szállítani. Magyarország továbbá szeretné elérni, hogy július végén az uniós országok ne automatikus döntést hozzanak a kérdésben, hanem legyen vita arról, mennyire érték el hatásukat a bevezetett szankciók.
Az orosz elnököt az embargóról nem nagyon kérdezték övéi, ám magánéletével kapcsolatban és hosszú hivatali idejével összefüggésben már kapott izgalmas kérdéseket a választóktól.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
