4p

Hamarabb hazahozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?

Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!

2025. július 30. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A katalán regionális kormányzat azt tervezi, hogy pénteken kiírja a régió függetlenségéről, Spanyolországtól való elszakadásáról szóló népszavazást, noha a spanyol kormány szerint ez illegális és alkotmányellenes. Ki alapíthat országot, szakadhat ki egy másikból vagy csatlakozhat egy másikhoz? Örök megoldatlan nemzetközi jogi kérdések.

A katalán függetlenségi népszavazás évek óta napirenden van, bíróságra is került az ügy. Miután Spanyolország nem olyan, mint az Európai Unió, ahová be lehet lépni ha ezt a többiek elfogadják és ki is lehet lépni, ahogy ezt most az Egyesült Királyság tervezi, hanem egységes, és így megbonthatatlan országnak tekinti magát (ahogy egyébként majdnem minden más ország, még a szövetségi államok is). A Reuters szerint a spanyol alkotmánynak van egy cikkelye, ami lehetővé teszi, hogy a kormány a népszavazást meghiúsítja és a kormányzást magához vonja a katalán regionális vezetéstől.

Kevesebben szakadnának, mint pár éve

Egy szimbolikus, nem hivatalos, így természetesen semmire nem kötelező érvényű népszavazást már tartottak a katalánok 2014-ben a skóciai népszavazás után. Ezen 2 millióan szavaztak a függetlenség mellett, noha viszonylag alacsony volt a részvételi arány (7,5 millió lakosú a terület). Katalóniában a 2008-ban kezdődő gazdasági válság után nőtt meg a függetlenséget támogatók aránya, mivel a tartomány gazdaságilag jobban bírta a válságot, mint az ország többi része.

Az utóbbi évek spanyol gazdasági fellendülése enyhített a helyzeten, egy friss felmérés szerint csak 44 százalék pártolná az elszakadást. A gazdasági helyzeten kívül azonban más tényezők is szerepet játszottak abban, hogy egyáltalán felmerült a katalán önállóság kérdése. Korábban érdekes módon a baszkok, pontosabban egy részük küzdött a függetlenségért, mégpedig gyakran terrorcselekmények elkövetésével, de esetükben egy demokratikus kiválás kivitelezhetetlen lenne, mivel területeiken nem alkotnak többséget.

Jugoszláv és csehszlovák minta

A szeparatizmus kérdése a hidegháború kezdete után fel sem vetődhetett a két szuperhatalom uralta Európában, de 1991 után sorra hasadtak szét országok, így az eddig az önállósággal alig foglalkozó népeket is érdekelni kezdte a lehetőség. 1991-ben Jugoszláviából távozott négy ország: Szlovénia, Horvátország, Bosznia és Macedónia, jóval később Montenegró is kivált, és végül a nemzetközi jogilag Szerbia részét képező Koszovót a NATO juttatta függetlenséghez. Ez utóbbi azóta is a szeparatisták fő érve, miszerint ha nekik lehetett, másnak is lehet.

Csehszlovákia szétválása két országra békésen és egyetértésben zajlott (ritkaság), tény, hogy Csehszlovákia is, Jugoszlávia is az első világháború végén összerakott mesterséges államalakulat volt, míg Spanyolország már 500 éve lényegében mai formájában létezik. A katalánoknak erős lökést adott a skót kérdés (nem véletlen, hogy utánuk rendezték meg a próbaszavazást). Skócia bő 300 éve csatlakozott elvileg önként Angliához és hozta létre vele Nagy-Britanniát, bár előtte már évszázadok óta angol függőségben volt.

Skócia és a poszt-szovjet területek

A skót függetlenségről szó sem lehetett, amíg Nagy-Britannia világbirodalom volt, de még akkor sem, amikor gyarmatait elvesztette. A 90-es évek európai eseményei azonban, melyek közül a Szovjetunió szétesését még meg sem említettük, joggal vetette fel a nemzeti érzelmeket erősen megőrző skótokban is a hovatartozás kérdését, és miután Skócia Angliával kötött szerződésben hozta létre a mai államot, így nehezebb azzal érvelni, hogy azt nem bonthatja fel.

A kérdés általában is problémás nemzetközi jogilag, mivel nem elég, ha egy terület országgá minősíti magát, ténylegesen nem tud független országként működni, amíg más országok el nem ismerik. Példa erre Dél-Oszétia és Abházia, valamint a Dnyesztermenti Köztársaság a volt Szovjetunióban. Nemzetközi jogilag nem léteznek, a gyakorlatban csak azért nem probléma ez nekik, mert polgáraik orosz állampolgárságot kapnak, és egyéb tekintetben is úgy funkcionálnak, mint ha Oroszország részei lennének.

Csak rendezetten

Katalóniának azonban nincs „anyaországa”, esetükben a függetlenségnek csak úgy lenne értelme, ha a világ elismeri, az Európai Unió pedig felveszi az országot tagjai közé, viszont minderre csak akkor kerülhetne sor, ha Spanyolország is elfogadná az elszakadást. Az viszont csak akkor történne meg, ha engedélyezné a népszavazást és annak eredménye az elszakadás-pártiak győzelme lenne. Mindez együtt nem látszik túl valószínűnek, egyelőre az lesz a kérdés, hogy tényleg kiírja-e a katalán vezetés a népszavazást, és ha igen, Spanyolország hogyan tartatja be alkotmányos jogait.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Meglepő, hogy melyik a harmadik legkeresettebb autómárka Európában
Privátbankár.hu | 2025. július 28. 14:16
Éves összehasonlításban 13,6 százalékkal 509 400-ra növelte eladásait az első fél évben a legnagyobb cseh autógyár, a Skoda Auto, amely a német Volkswagen-csoport része.
Makro / Külgazdaság Ez nekünk is fájni fog – milliárdokba kerülhet a német autóiparnak az amerikai uniós megállapodás
Privátbankár.hu | 2025. július 28. 13:46
Milliárdos terheket ró a német autóiparra az amerikai-uniós vámmegállapodás a német autóipari ágazat szakmai képviseleti szervezete, a VDA szerint.
Makro / Külgazdaság Figyelmeztetés jött: összeomolhat a szociális állam
Privátbankár.hu | 2025. július 28. 08:23
A szociális állam összeomlásának a veszélyére figyelmeztetett és sürgős reformok szükségére hívta fel a figyelmet a BDA német munkaadói képviseleti szervezet elnöke, Rainer Dulger a dpa német hírügynökségnek adott interjúban.
Makro / Külgazdaság Vámháború: sokan bírálják az uniós megállapodást
Privátbankár.hu | 2025. július 28. 07:12
Az olasz miniszterelnök szerint megfelelő a megállapodás, Berd Lange viszont elégedetlen. 
Makro / Külgazdaság Merz megszólalt az EU és az Egyesült Államok közötti megállapodásról
Privátbankár.hu | 2025. július 28. 06:10
Friedrich Merz német kancellár vasárnap este kiadott kormányközleményében üdvözölte az Európai Unió és az Egyesült Államok között létrejött paktumot. A német iparszövetség szerint katasztrófa a megállapodás. 
Makro / Külgazdaság Van egy rossz hírünk a magyar vásárlóknak: megint drágult a nagybevásárlás a diszkontokban
Kollár Dóra | 2025. július 28. 05:37
Enyhe áremelkedést tapasztaltunk, itt a legújabb Privátbankár Diszkont Árkosár. 
Makro / Külgazdaság Szerdán kiderül az igazság: izgulhat az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. július 27. 16:10
A jövő héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a külkereskedelem, a bruttó hazai termék (GDP) és az ipari termelői árak, valamint a szálláshelyek forgalmáról is közöl statisztikákat.
Makro / Külgazdaság Újra egy számjegyű kamattal lehet kölcsönt felvenni
Privátbankár.hu | 2025. július 27. 09:16
Több bank már 10 százalék alatti kamatot kínál.
Makro / Külgazdaság Fontos dolgot mondott Orbán Viktor az uniós pénzekről Tusványoson
Privátbankár.hu | 2025. július 26. 11:46
Szerinte amíg nem kapjuk meg az összes, Magyarországnak járó pénzt, addig a kormány megvétózza az uniós költségvetést.
Makro / Külgazdaság Olyan helyen járt Donald Trump, ahol előtte kevés amerikai elnök – pedig ott van a szomszédban
Privátbankár.hu | 2025. július 25. 09:32
Nem szokás elnökként benézni a jegybankhoz, de Trump ezt is megtette. Nem szándékozik idő előtt lecserélni a Fed elnökét, de a nyomást fenntartja.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG