Deák András Oroszország-szakértő az InfoRádiónak nyilatkozva beszélt arról, hogy egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az ország egyre nehezebben viseli a szankciókat – derült ki az infostart.hu által készített szemléből.
Emlékezetetett, az orosz jegybank 350 bázisponttal, évi 12 százalékra emelte az irányadó rátát, hogy megfékezze az inflációt és az árak növekedését. A döntést megelőzően a rubel árfolyama 17 havi mélypontra zuhant, ami az év eleje óta 30 százalékos csökkenés, a hét elején a Kreml pedig az orosz nemzeti bankot tette felelőssé a kialakult helyzetért.
A rubel árfolyama korábban irreálisan erős volt. Deák András Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa úgy fogalmazott, hogy nagyon erős bázisról kezdett el 2022 végén csökkenni a rubel, az idei első félévben folyamatosan gyengült. Ennek egyik oka az volt, hogy az Oroszország ellen hozott olajszankciók az első félévben csökkentették az ország szénhidrogén bevételét.
A szakértő szerint ez nagyjából most kezd kiárazódni. Mint fogalmazott, az oroszok adaptálódtak ehhez, közben pedig felment a nemzetközi olajár is, amihez nagyban hozzájárult az orosz–OPEC együttműködés.
Drága a háború
Hozzátette, a másik jelentős hatás az volt, hogy az oroszoknak nagyon komoly kiadásaik voltak az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatban is. Deák András kijelentette, a piac aggódik amiatt, hogy a közeljövőben rubelnyomtatás lesz. Véleménye szerint az orosz jegybank túl gyorsan csökkentette a jegybanki alapkamatot.
Hangsúlyozta, az olajár és a szénhidrogén-bevétel most tartható, 70 dolláros szinten van, de a fő kérdés továbbra is az, hogy Oroszország miként finanszírozza a háborút. A szakértő hozzátette: az államháztartási deficit jelen lesz, a félretett tartalékaik pedig valószínűleg lassan elfogynak, ami után meg kell hozni egy nehéz döntést – arról, hogy
vagy monetáris emisszióval, rubelnyomtatással, hitelek felvételével vagy más megoldással történjen a háború további finanszírozása.
