Az Európai Bizottság szerdán közzétette sorrendben negyedik éves jogállamisági jelentését, amely a jogállamiság helyzetét méri fel a 27 tagállamban.
Laptársunk, az mfor.hu cikke szerint a jelentés Magyarország esetében megállapítja, hogy a kormány az igazságszolgáltatás területén – követve többek között a tavalyi jelentés ajánlásait – számos reformot hajtott végre. Nőtt például az Országos Bírói Tanács szerepe, a Legfelsőbb Bíróságra vonatkozó új szabályok pedig átláthatóbbá teszik a működését és csökkentik a politikai beavatkozás esélyét.
A dokumentum elismeri azt is, hogy Magyarország „számos fontos korrupcióellenes reformot” is véghez vitt.
Ide tartozik például az új, 2023-2025 közötti Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia előkészítése, valamint az uniós pénzek megfelelő elköltését ellenőrző Integritás Hatóság felállítása.
Brüsszel szerint ugyanakkor komoly aggodalomra ad okot, hogy – bár néhány ügy eljutott a vádemelésig és az ítéletig – a magasrangú tisztviselőkre és belső köreikre vonatkozó korrupciós vádakat továbbra sem vizsgálják ki megfelelő számban.
Kifogásolják azt is, hogy a lobbitevékenység szabályozását tekintve semmiféle előrelépés nem történt, valamint továbbra is hiányosságok vannak a pártok és kampányaik finanszírozását tekintve.
A Bizottság szerint „a médiapluralizmussal kapcsolatos kihívások” terén sem történt előrelépés.
Így továbbra is kétely övezi a magyar médiahatóság működésének függetlenségét, valamint a közmédia „szerkesztői és pénzügyi függetlenségét”. Emellett nem történtek intézkedések és nem születtek tervek az állami reklámköltések médián belüli csatornázásának szabályozására sem.
Komoly aggodalomra ad okot az is – írja a jelentés –, hogy egyes oknyomozó újságírók és médiában dolgozó személyek ellen kémprogramokat vetnek be.
A teljes cikket az mfor.hu-n olvashatják.
Marco Rubio szerint sosem szedhet áthaladási díjat Irán.
