A magánnyugdíjpénztári vagyon állam részére történt átadásával együtt a kormányzati szektor bevétele 14 883 milliárd, kiadása 13 703 milliárd forint volt. A 2011. IV. negyedévi hiány 461 milliárd forint volt, 253 milliárd forinttal magasabb a 2010. IV. negyedévinél - közölte a KSH.
EDP, MNB, ESA
|
Mi az a "kormányzati szektor"? Miért nem "államháztartási hiány"? Az uniós statisztikai szabványok által definiált kormányzati szektor nagyobb szervezeti kört foglal magába, mint az államháztartás. Mindazon szervezetek beletartoznak, amelyek tevékenységük során közjavakat állítanak elő, a nemzeti jövedelem és a nemzeti vagyon elosztásában vesznek részt, irányításukat a kormányzati szervek végzik, és tevékenységük ellenértékében 50 %-nál kisebb arányt képvisel az árbevétel. Az uniós módszertan – a szervezeti kör különbözőségén túl – a számbavétel időpontját, értékét, az elszámolandó tranzakciók körét illetően is eltér az államháztartási elszámolásokhoz képest. (Forrás: kormany.hu) |
A kormányzati szektor a túlzottdeficit-eljárás (EDP) jelentés szerint 2011-ben többlettel rendelkezett, mely a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 1205 milliárd forint volt, a GDP 4,3%-a.
A kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján 2011 végén 22 692 milliárd forint volt, ez a GDP 80,6%-ának felel meg (lásd lejjebb).
A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2011-ben a kormányzati szektor bevétele 14 883,4 milliárd, kiadása 13 703,3 milliárd, többlete 1180,1 milliárd forint volt. (Az ESA és az EDP módszertana a swapügyletek elszámolásában eltér egymástól, az ESA a swapügyletekből származó kamatfizetéseket pénzügyi tranzakcióként, az EDP-jelentés tulajdonosi jövedelemként számolja el.)
Nyugdíjvagyon nélkül 5 százalék fölött a hiány
2011-ben a magánnyugdíjpénztári vagyonból - a reálhozam és tagdíj-kiegészítés kivételével - a kormányzati szektor bevételeként a nemzeti számlák rendszerében 2677,7 milliárd, illetve 44,0 milliárd forint ezzel kapcsolatos egyéb bevétel elszámolása történt meg. A magánnyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül a kormányzati szektor bevétele 12 161,7 milliárd, hiánya 1541,6 milliárd forint volt; utóbbi a GDP 5,5%-a. A hiány a 2010. évinél 395,5 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,2 százalékponttal magasabb.
Az MNB szintén hétfőn kiadott jelentése szerint az elmúlt egy évben az államháztartás nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 4,3 százalékát tette ki (1201 milliárd forint). A magánnyugdíj-pénztári kilépések miatt a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer figyelembe vétele nélkül az államháztartás nettó finanszírozási képessége az elmúlt egy évben a GDP -5,2 százaléka (-1477 milliárd forint) volt. 2011 negyedik negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP -6,1 százalékát érte el (-482 milliárd forint).
A GDP 80,6 százalékán az államháztartás adóssága
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2011 negyedik negyedévének végén a GDP 80,6 százalékát tette ki (22692 milliárd forint). Az adósságot a negyedik negyedévben 1030 milliárd forinttal csökkentette a nettó visszafizetés (tranzakció), és 764 milliárd forinttal növelte a forint gyengülése (átértékelődés). 2011 végén 1 forintnyi árfolyamváltozás 0,14 százalékpont változást okozott a GDP százalékában kifejezett bruttó adósságban.
2011 negyedik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 920 milliárd forint volt. A központi kormányzat pénzügyi eszközei közül a jegybanki betétek, az államháztartáson belül nyújtott hitelek és a befektetési jegyek állománya jelentősen csökkent.
Dőlt az államhoz a nyugdíjpénz, zuhant az szja-bevétel
A magánnyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül 2011-ben – ellentétes irányú változások eredőjeként – az előző évhez mérten 0,6%-kal növekedtek a bevételek; elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulások (+13,1%), illetve a jövedelemadó-bevételek (–16,2%) változtak jelentősen. A társadalombiztosítási hozzájárulások nagymértékű emelkedése mindenekelőtt a magánnyugdíjpénztári hozzájárulások állami nyugdíjrendszerbe való utalásából (2010 novemberétől), illetve a nyugdíjjárulék mértékének 0,5 százalékpontos emelkedéséből (2011 januárjától) fakad.
A jövedelemadó-bevételeknél - az új adójogszabályoknak megfelelően - a személyi jövedelemadó-bevételek számottevő csökkenése mellett a társasági adóból származó bevételek is mérséklődtek. A termelési- és az importadó-bevételek emelkedtek (3,1%), ezen belül - a pénzügyileg nem rendezett beszerzések miatti áfa-visszaigénylés korrekciója hatásának figyelembevételével - az áfabefizetések 2,4%-kal nőttek.
Elmaradt a kiadáscsökkentés: többet költött az állam
2011-ben 3,6%-kal nőttek a kiadások a 2010 évihez képest. Elsősorban az egyéb kiadások emelkedtek jelentősen (23,5%), főként a pénzügyileg nem rendezett beszerzések miatti áfavisszaigénylés elszámolása, a MÁV-kötvénykibocsátáshoz nyújtott állami kezességvállalás és adósságátvállalás, a Magyar Fejlesztési Bank veszteségtérítése, és a devizahitelek kedvezményes egyösszegű végtörlesztéséből eredő banki veszteség egy részének állam általi átvállalása következtében.
Növekedtek a kamatkiadások (5,2%), a folyó termelőfelhasználás (1,6%), illetve a pénzbeni társadalmi juttatások (1,8%) is - utóbbin belül a nyugellátásokra fordított kiadások 4,8%-kal nőttek. A felhalmozási kiadások nagymértékben, 9%-kal visszaestek, és csökkentek a munkavállalói jövedelemre fordított kiadások is (2,8%).
461 milliárdos mínusz az utolsó negyedévben
2011 IV. negyedévében a kormányzati szektor bevétele 3242 milliárd, kiadása 3703 milliárd, hiánya 461 milliárd forint volt, a GDP 6,4%-a.
Az előző év azonos időszakához képest a bevételek 1,7%-kal mérséklődtek. A jövedelemadó-bevételek 3,1%-os csökkenése mellett a termelési- és az importadó bevételek is visszaestek az év utolsó negyedévében (2,1%). A társadalombiztosítási hozzájárulások 6,8%-kal növekedtek.
A kiadások 5,6%-kal bővültek; a legnagyobb mértékben az egyéb kiadások emelkedtek (43,6%), főként a MÁV-adósságátvállalás, a Magyar Fejlesztési Bank veszteségtérítése, illetve a devizahitelek kedvezményes egyösszegű végtörlesztéséből eredő banki veszteség egy részének állam általi átvállalása következtében. Jelentősen növekedtek továbbá a kamatkiadások (10,5%), míg a munkavállalói jövedelem (0,3%) és a pénzbeni társadalmi juttatások (0,5%) kismértékben nőttek – utóbbin belül a nyugellátásokra fordított kiadások 5,6%-kal emelkedtek, azonban az egyéb pénzbeni juttatások 10%-kal csökkentek. A felhalmozási kiadások ugyancsak erőteljesen, 12%-kal estek vissza.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
