Durva deficit: mi lett volna, ha a kormány nem szerzi meg a nyugdíjpénzeket?

A magánnyugdíjpénztári vagyon állam részére történt átadásával együtt a kormányzati szektor bevétele 14 883 milliárd, kiadása 13 703 milliárd forint volt. A 2011. IV. negyedévi hiány 461 milliárd forint volt, 253 milliárd forinttal magasabb a 2010. IV. negyedévinél - közölte a KSH.

EDP, MNB, ESA

A kormányzati szektor a túlzottdeficit-eljárás (EDP) jelentés szerint 2011-ben többlettel rendelkezett, mely a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 1205 milliárd forint volt, a GDP 4,3%-a.

A kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján 2011 végén 22 692 milliárd forint volt, ez a GDP 80,6%-ának felel meg (lásd lejjebb).

A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2011-ben a kormányzati szektor bevétele 14 883,4 milliárd, kiadása 13 703,3 milliárd, többlete 1180,1 milliárd forint volt. (Az ESA és az EDP módszertana a swapügyletek elszámolásában eltér egymástól, az ESA a swapügyletekből származó kamatfizetéseket pénzügyi tranzakcióként, az EDP-jelentés tulajdonosi jövedelemként számolja el.)

Nyugdíjvagyon nélkül 5 százalék fölött a hiány

2011-ben a magánnyugdíjpénztári vagyonból - a reálhozam és tagdíj-kiegészítés kivételével - a kormányzati szektor bevételeként a nemzeti számlák rendszerében 2677,7 milliárd, illetve 44,0 milliárd forint ezzel kapcsolatos egyéb bevétel elszámolása történt meg. A magánnyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül a kormányzati szektor bevétele 12 161,7 milliárd, hiánya 1541,6 milliárd forint volt; utóbbi a GDP 5,5%-a. A hiány a 2010. évinél 395,5 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,2 százalékponttal magasabb.

Az MNB szintén hétfőn kiadott jelentése szerint az elmúlt egy évben az államháztartás nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 4,3 százalékát tette ki (1201 milliárd forint). A magánnyugdíj-pénztári kilépések miatt a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer figyelembe vétele nélkül az államháztartás nettó finanszírozási képessége az elmúlt egy évben a GDP -5,2 százaléka (-1477 milliárd forint) volt. 2011 negyedik negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP -6,1 százalékát érte el (-482 milliárd forint).

A GDP 80,6 százalékán az államháztartás adóssága

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2011 negyedik negyedévének végén a GDP 80,6 százalékát tette ki (22692 milliárd forint). Az adósságot a negyedik negyedévben 1030 milliárd forinttal csökkentette a nettó visszafizetés (tranzakció), és 764 milliárd forinttal növelte a forint gyengülése (átértékelődés). 2011 végén 1 forintnyi árfolyamváltozás 0,14 százalékpont változást okozott a GDP százalékában kifejezett bruttó adósságban.

2011 negyedik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 920 milliárd forint volt. A központi kormányzat pénzügyi eszközei közül a jegybanki betétek, az államháztartáson belül nyújtott hitelek és a befektetési jegyek állománya jelentősen csökkent.

Dőlt az államhoz a nyugdíjpénz, zuhant az szja-bevétel

A magánnyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül 2011-ben – ellentétes irányú változások eredőjeként – az előző évhez mérten 0,6%-kal növekedtek a bevételek; elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulások (+13,1%), illetve a jövedelemadó-bevételek (–16,2%) változtak jelentősen. A társadalombiztosítási hozzájárulások nagymértékű emelkedése mindenekelőtt a magánnyugdíjpénztári hozzájárulások állami nyugdíjrendszerbe való utalásából (2010 novemberétől), illetve a nyugdíjjárulék mértékének 0,5 százalékpontos emelkedéséből (2011 januárjától) fakad.

A jövedelemadó-bevételeknél - az új adójogszabályoknak megfelelően - a személyi  jövedelemadó-bevételek számottevő csökkenése mellett a társasági adóból származó bevételek is mérséklődtek. A termelési- és az importadó-bevételek emelkedtek (3,1%), ezen belül - a pénzügyileg nem rendezett beszerzések miatti áfa-visszaigénylés korrekciója hatásának figyelembevételével - az áfabefizetések 2,4%-kal nőttek.

Elmaradt a kiadáscsökkentés: többet költött az állam

2011-ben 3,6%-kal nőttek a kiadások a 2010 évihez képest. Elsősorban az egyéb kiadások emelkedtek jelentősen (23,5%), főként a pénzügyileg nem rendezett beszerzések miatti áfavisszaigénylés elszámolása, a MÁV-kötvénykibocsátáshoz nyújtott állami kezességvállalás és adósságátvállalás, a Magyar Fejlesztési Bank veszteségtérítése, és a devizahitelek kedvezményes egyösszegű végtörlesztéséből eredő banki veszteség egy részének állam általi átvállalása következtében.

Növekedtek a kamatkiadások (5,2%), a folyó termelőfelhasználás (1,6%), illetve a pénzbeni társadalmi juttatások (1,8%) is - utóbbin belül a nyugellátásokra fordított kiadások 4,8%-kal nőttek. A felhalmozási kiadások nagymértékben, 9%-kal visszaestek, és csökkentek a munkavállalói jövedelemre fordított kiadások is (2,8%).

461 milliárdos mínusz az utolsó negyedévben

2011 IV. negyedévében a kormányzati szektor bevétele 3242 milliárd, kiadása 3703 milliárd, hiánya 461 milliárd forint volt, a GDP 6,4%-a.

Az előző év azonos időszakához képest a bevételek 1,7%-kal mérséklődtek. A jövedelemadó-bevételek 3,1%-os csökkenése mellett a termelési- és az importadó bevételek is visszaestek az év utolsó negyedévében (2,1%). A társadalombiztosítási hozzájárulások 6,8%-kal növekedtek.

A kiadások 5,6%-kal bővültek; a legnagyobb mértékben az egyéb kiadások emelkedtek (43,6%), főként a MÁV-adósságátvállalás, a Magyar Fejlesztési Bank veszteségtérítése, illetve a devizahitelek kedvezményes egyösszegű végtörlesztéséből eredő banki veszteség egy részének állam általi átvállalása következtében. Jelentősen növekedtek továbbá a kamatkiadások (10,5%), míg a munkavállalói jövedelem (0,3%) és a pénzbeni társadalmi juttatások (0,5%) kismértékben nőttek – utóbbin belül a nyugellátásokra fordított kiadások 5,6%-kal emelkedtek, azonban az egyéb pénzbeni juttatások 10%-kal csökkentek. A felhalmozási kiadások ugyancsak erőteljesen, 12%-kal estek vissza.