2018 áprilisában az építőipari termelés volumene 14,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Bár mindkét építményfőcsoportnál (épületeknél és egyéb építményeknél) növekedést mért a KSH, az egyéb építményeknél lényegesen jelentősebb a bővülés: itt hajszál híján 25 százalékkal ugrott a termelés egy év alatt, elsősorban az út-, vasút- és közműépítéseknek köszönhetően. Az épületeknél 7 százalékos növekedést mért a KSH.
Rengeteg az új szerződés, főleg az egyéb építményeknél
Az építőipari növekedés trendje két hónap lassulás után tudott újra emelkedni, az év eleji kirobbanó növekedési számokat azonban továbbra sem sikerül hozni. Elképzelhető, hogy az építőipart egyre jobban sújtó munkaerőhiány áll a háttérben - megrendelés ugyanis van dögivel.
A megkötött új szerződések volumene 47 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 35,4, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 54,5 százalékkal.
Az épületépítési szerződések 35 százalék fölötti növekedésének oka szakértők szerint az is lehet, hogy a lakásfejlesztőket rendkívüli módon szorítja az idő. A mostani szabályozás szerint ugyanis csak 2019 végéig lesz érvényben a kedvezményes - 5 százalékos - lakásépítési áfa. Ha a fejlesztők szeretnék befejezni a már megkezdett beruházásokat, akkor két éven belül legalább 30-40 ezer új lakást kell megépíteniük, ezt követően ugyanis - ha addig nem változik az áfaszabályozás - csak jóval drágábban tudják értékesíteni azokat.
Áprilisban egyébként irodaépületek mellett ipari és oktatási épületek építésére kötöttek nagy értékű új szerződéseket. Az egyéb építmények közül a közmű- és szennyvíztisztító telepek építésére kötött szerződések voltak jelentősek.
Az új szerződéseknek köszönhetően összességében az április végi szerződésállomány 79,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Itt viszont eléggé felborult a kép: az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene mindössze 3,8, az egyéb építményeké viszont 115,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt.
Az épületek építésére megkötött szerződések értéke közelíti a 419 milliárd forintot, az egyéb építményeké meghaladja az 1800 milliárd forintot:
Ez a „gig economy.” 
