|
| Hajszálon függ? (Fotó: Pixabay.com) |
“Ég a gyertya, ég” helyett azt kéne énekelni, hogy “ég a bolygó, ég” – így fordítanánk a német Der Spiegel szójátékát, amellyel a karácsony környezeti kárait felmérő cikksorozatot vezetnek be. (Eredeti: “Advent, Advent, die Erde brennt” – “Advent, Advent, Advent - Die erste Kerze brennt”.) Sok millió kivágott fa, szeméthegyek, eszeveszett fogyasztás jellemzi ezt az időszakot, pont most, amikor a bolygó jövője egyre aggasztóbbá válik, a klíma változását már a bőrünkön érezzük.
Németországban az idén 20,5 milliárd eurót adnak ki az emberek karácsonyi ajándékokra egy kereskedelmi szervezet felmérése szerint. (Ez 83 millió lakossal számolva fejenként 247 euró, azaz mintegy 82 ezer forint, beleértve a nulla és a 100 éveseket egyaránt.)
Magyarországon pedig a Budapest Bank szerint idén a megkérdezettek “összesen átlagosan 58 ezer forintot terveznek ajándékokra fordítani, amivel a legtöbben 6 szerettüket szeretnék meglepni”. A CIB Bank 2017-ben még azt közölte, hogy “átlagosan mintegy 42 900 forintot költenek a magyar háztartások a karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó kiadásokra”.
Túl jól megy a fogyasztóknak
A környezeti katasztrófa lehetősége ellenére a Der Spiegel Online szerint nincs jele annak, hogy trendforduló készülne. Az utóbbi tíz évben a kiskereskedelem novemberi és decemberi forgalma Németországban több mint 30 százalékkal nőtt. Az online kereskedelemben pedig 277 százalék volt a növekedés, ami a szállítás és logisztika hasonló mértékű bővülését is magával hozta.
Felteszik a kérdést, mi okozza egyáltalán a karácsonyi őrületet? Willy Schneider német közgazdász professzor szerint egyszerűen nagyon jó helyzetben vannak a fogyasztók. A bérek emelkednek, miközben a kamatok alacsonyak. Ez erős fogyasztási kedvet vált ki az emberekben. Ráadásul a vásárlás egyre inkább szabadidős tevékenységgé vált. Sok embernek valósággal hobbija az alkalmi vételekre való vadászat.
A sok reklám az oka?
Mindebben nagy szerepe van annak is, hogy a reklám– és marketing üzletág jóval kiterjedtebb, mint korábban. Újabb és újabb akciókat és vásárlási alkalmakat találnak ki, például a már Európában is divatba jött Fekete Pénteket.
Bár néhány fogyasztónak túl sok, náluk ellentétes hatást is kivált az idegesítő reklámdömping, mégis hatékonyabbá vált a reklámozás. Az interneten ugyanis a célcsoportokat sokkal precízebben, célzottan elérik.
Adok, mert kapok
A karácsony pszichológiájához tartozik, hogy az emberek a reciprocitás viselkedési elve alapján működnek. Ugyanazt szeretnék visszaadni, amit ők is kaptak. Kötelességüknek érzik, hogy ajándékozzanak, mert a többiektől is kapnak. Ez így megy a családokon kívül a cégvilágban is, ahol a fontos üzleti partnerek adnak egymásnmak ajándékot. Ez mára önmagát erősítő spirállá vált.
De a rossz lelkiismeret is szerepet játszhat, amikor olyanok felé, akikre egész évben nem sok figyelmet fordítottunk, legalább karácsonykor egy kicsit megerőltetjük magunkat.
Miért ajándékozunk pénzt?
Érdekes az is, hogy a pénzajándékok és a levásárolható utalványok a német ajándékok toplistáján előkelő helyen állnak. (Nálunk is, lásd a grafikont.) Ez azt jelzi hogy a generációk nagyon eltávolodtak egymástól: a szülőknek sokszor fogalmuk sincsen, mit szeretnének a gyerekek, a nagyszülőknek pedig már végképp. A pénz vagy az utalvány ugyan meglehetősen rideg dolog, de csökkenti annak kockázatát, hogy csúnyán mellényúljunk.
|
| A CIB Bank 2017-es Karácsony előtti felméréséből |
A szülők szakmai sikereit, társadalmi státuszát is erősen jelzi, hogy milyen értékű ajándékokat adnak a gyerekeiknek. A karácsony egyfajta státuszszimbólummá vált. Különösen erős ez a családon kívüli közösségekben, mint sportegyesületek, diákcsoportok.
A törpe kisebbség
A fenntartható fejlődés vagy a környezetvédelem a fogyasztásban egyelőre nem jelenik meg. A magukat önkéntesen korlátozó fogyasztók, fogyasztói csoportok Németországban is csak egy apró kisebbséget képviselnek. Ideáljaikat nagyon nehezen tudják terjeszteni, főleg a gyerekek körében. Képzeljük el, hogy valaki a gyerekek ajándéka helyett feltörekvő országok éhezőinek küld pénzt. Értetlenül néznének rá.
Hogyan korlátozzuk magunkat?
A szakemberek szerint veszélyesek a spontán döntések. Majdnem mindig ajánlatos legalább egy éjszakát aludni rá, mielőtt vásárolunk valamit. Ezenkívül nem a karácsony előtti utolsó nyolc napban kellene bevásárolni, hanem sokkal előbb megtervezni, hogy milyen értelmes vagy hasznos dolgokat szerezzünk be. A készpénz használata is csökkenti a vásárlási hajlandóságot, a kártyás költés kevésbé fáj az embereknek.
(A környezetbarát csomagolási módszerekről és fenyőfákról nemrég itt írtunk.)
Az európai gáztőzsdén is csökkent az ár. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
