3p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Elsőre mindenki azt hinné, hogy az eurózónáról van szó, de hát az 19 tagú. De vajon mihez lehet közük az olaszoknak? Az olasz miniszterelnök-helyettes szerint a migrációhoz is köze lehet az Afrikában található, többnyire volt francia gyarmatokat magába foglaló CFA-frank övezetnek.

A legtöbb új ország, ahogy létrejön, szuverenitását és önállóságát bizonyítandó bevezet egy önálló valutát, akár csak átmenetileg is (Szlovénia, Szlovákia és a Balti-államok is ezt tették Csehszlovákia, Jugoszlávia illetve a Szovjetunió felbomlása után, de aztán nem sokkal később bevezették az eurót). Egy sereg felszabadult francia gyarmat azonban úgy döntött, hogy stabilabb lehet a helyzete, ha megtartja az 1945-ben létrehozott CFA-frankot, amelynek rövidítése még az afrikai gyarmati frank francia elnevezéséből ered. Ráadásul akadt két olyan ország, amelyik nem francia gyarmat volt, mégis csatlakozott: Bissau-Guinea és Egyenlítői Guinea.

Megosztott zóna és megoszló vélemények

Annyi változás történt időközben, hogy a csoport két részre oszlott: 8 ország az úgynevezett Nyugat-Afrikai Gazdasági Unió frankját használja, míg 6 másik a Közép-Afrikai Monetáris és Gazdasági Közösségét, nagy eltérés azonban nincs a kettő között: mindkettő az euróhoz van kötve, és ezt úgy garantálják, hogy a 14 ország Franciaországban tartja devizatartalékainak felét. Egyes vélemények szerint a valutaövezet stabilizálja az adott országok gazdaságát, fékezi az inflációt, mások szerint az egész nem más, mint a francia neokolonializmus eszköze, amely leértékelhetetlensége miatt akadályozza a gazdasági növekedést.

Nos, hasonló érvek az eurózónában is elhangzanak, a CFA-frank övezet azonban bárki elhagyhatja anélkül, hogy súlyosabb bonyodalmakat okozna. Az, hogy mégsem hagyják el, feltehetően azért van, mert osztanak-szoroznak az egyes országok, és végül előnyösebbnek ítélik maradni, mint távozni (két ország már korábban távozott: Guinea és Mauritánia, Mali pedig 1962-ben távozott, 1984-ben pedig visszatért).

De hogy jönnek ide a migránsok?

Ami viszont most külön érdekesség, hogy Di Maio olasz miniszterelnök-helyettes jutott el addig az okfejtésig, hogy Franciaország kizsákmányolja ezeket az országokat, ezért nem élnek elég jól, így fogják magukat polgáraik, és Európa felé indulnak, hogy aztán az olasz partoknál vetődjenek partra. Állítását nem támasztotta alá olyan adatokkal, hogy melyik országból hányan jönnek, esetleg népességarányosan, és hogy a CFA-frank övezetek országaiból szignifikánsan többen jönnének, mint más afrikai országokból.

Soros helyett Macron

Így az eleve kissé szélsőséges politikus inkább csak egy újabb okot keresett a migránskérdéshez, lehetőleg úgy, hogy mindjárt Macron francia elnökbe is rúghasson egyet azért, amiért Olaszország nem ereszthette el költségvetési hiányát. Azzal vádolta a francia elnököt, hogy őt kioktatja, miközben saját országa a CFA-frank zóna kizsákmányolásából finanszírozza saját adósságát. Talán arra gondolt, hogy még Soros Györgynél is jobb ellenségképet talált.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Magyar Péter: „Nem abból a kőbányából érkezik a paksi beruházásra a több tonna kő, amire sokan gondolnak”
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 17:30
Magyar Péter miniszterelnök és két szakember tartott sajtótájékoztatót a paksi helyzettel kapcsolatban. Arról is beszélt, hogy a két beruházásról döntöttek a Duna vízszintjének megemelése érdekében.  
Makro / Külgazdaság Mi vár az autósokra a benzinkutakon? Itt az előrejelzés
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 16:46
Péntekre sem érkezik újabb nagykereskedelmi árváltozás.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: újra apadásnak indult a Duna
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 16:02
Erről a kormányzati tájékoztatón beszélt.
Makro / Külgazdaság Új fejlemény az MNB-botrányban: dokumentumokat adtak át az ügyészségnek
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 15:02
Az előző jegybanki vezetés idején történt ügyben.
Makro / Külgazdaság Teljesen leálíltják Románia egyetlen atomerőművét a vízállás miatt
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 11:40
Túl alacsony a Duna, és a vízállás folyamatosan és jelentősen csökken. Románia jelentős, 2000 megawattot meghaladó áramimportra szorul a leállítás után az esti csúcsidőben.
Makro / Külgazdaság Nem tétlenkedett Krausz Ferenc: új vállalkozást alapított
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 10:42
Az államhoz kerülnek a Nobel-díjas fizikushoz, Krausz Ferenchez köthető Élvonal Alapítvány közfeladatai és a hozzá tartozó Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) – mindeközben a tudós egy hónapja már létre is hozott egy új vállalkozást.
Makro / Külgazdaság Nagyot megy az autógyártás, de van egy magyar ágazat, ami ennél is meredekebben bővül
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 08:59
A számítógép, perifériás egység gyártása 116 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az ipar összességében bővült éves alapon, de májushoz képest júniusban visszaesést mért a KSH.
Makro / Külgazdaság Dübörög az út- és vasútépítés, de az építőipar összességében így is visszaesett
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 08:30
Kevesebb új építőipari szerződést is kötöttek, és az épületek építése is jelentősen csökkent. 
Makro / Külgazdaság A magyar gazdaságnak is jól jön a Sziget fesztivál: kiderült, mennyivel tehet hozzá a GDP-hez
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 07:29
Csak az adó- és járulékbefizetések 4,5 milliárd forintot tehetnek hozzá az államkasszához, az összes hozzájárulás ennél több mint kétszer magasabb.
Makro / Külgazdaság Egy iparág, amiben óriásit kellene fejlődnünk, de itt is Kína fújja a passzátszelet
Imre Lőrinc | 2026. augusztus 13. 05:43
Akár a Paks 2 beruházás sorsát is megpecsételheti a kormány energiafejlesztési programja, aminek egyik központi eleme a magyarországi elektromostároló-kapacitások megháromszorozása 2030-ra. Jelenleg ugyanis az ipari akkumulátorok hiánya jelenti az egyik legfontosabb akadályát annak, hogy a megújulóenergia-források által megtermelt villamos energia még Paks részleges kiesése esetén is stabil hálózatot biztosítson a lakosságnak és a vállalatoknak anélkül, hogy a súlyos milliárdokba kerülő importra kelljen támaszkodnia a hazai ellátásnak. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG