310 forint feletti eurónál léphet a jegybank

Tegye fel a kezét, aki tavaly ilyenkor gondolta volna, hogy évi négy százalék alá esik az irányadó kamat! Senki? Én sem – kezdte sajtóbeszélgetését Balatoni András, az ING-csoport vezető elemzője. Mindenképpen sikernek tartja, hogy érdemben csökkent az irányadó ráta, de kérdés szerinte, meddig fog ez tartani, mikor kell megállni, az alapvető irányt megváltoztatni.

A kormányzat kurblizza az építőipart

Az iparban lassú fordulat jelei látszanak, a vállalatok is egyre derűlátóbbak, javulnak a bizalmi indexek, ha csak kis mértékben is. A húzóágazat a járműgyártás, amit azonban sokáig ellensúlyozott az elektronikai termékek gyársásának visszaesése. (Például a Nokia-termelés visszaesése – a szerk.) Ez utóbbi azonban valószínűleg elérte mélypontját és szintén fordulat előtt állhat.

 

Az építőiparban megtorpant a termelés csökkenése, az EU-s pénzek beáramlása gyorsult és ennek nyomán a kormányzati beruházások megélénkültek. Így az építőipart lényegében a kormányzati szektor kezdi fellendíteni, a lakáspiac fellendülésére viszont még várni kell.

 

Nagyon gyenge növekedési potenciál

 

Jelenleg nagyon gyenge, mintegy fél százalékos potenciális növekedés van a gazdaságban – mondta Balatoni. Most még dezinflációs (inflációcsökkenési) folyamat van nálunk, de ez várhatóan meg fog szűnni. Az eddigi túlkínálati állapot ugyanis a prognózisok szerint nemsokára meg fog szűnni a gazdaságban.

A munkaerő-piaci adatok félrevezetőek lehetnek, strukturális átalakulás van a magyar munkaerőpiacon, sok a munkanélküliek és a betöltetlen álláshelyek száma egyaránt. Az inflációban nagy visszaesés történt a rezsicsökkentés miatt, a bérek emelkedése viszont szintén lelassult. A nettó bérek ezzel együtt is növekedtek a versenyszférában. (Egyébként a nettó bérek gyorsabban nőttek, mint a bruttó bérek, az SZJA-változásnak köszönhetően.)

Megállhat az inflációcsökkenés

Az olajárak forintban stagnálnak, a mezőgazdasági termelői árak még mérséklődnek is. Ami még biztató, hogy a háztartási inflációs várakozások is mérsékeltek, amelyek egyébként általában nagyon pontosan jelzik előre az inflációt – mondta Balatoni. A jegybanknak a szakemberek szerint 5-8 negyedévre előre kell tekinteni, de ezen a horizonton már nem látszanak dezinflációs hatások.

A háztartások optimizmusa mindig megnő a választásokra. (Forrás: ING)

Akadozik a monetáris tanszmisszió, azaz hagyományos eszközökkel nem tud érdemben hatni a gazdaságra a jegybank. A Növekedési Hitelprogram első pozitív jelei mutatkoznak, érdemben megugrott például a vállalati hitelezés, a folyószámla-hitelek figyelmen kívül hagyásával is. Emelkedett például a gépberuházások volumene. A 2,5 százalékos marzs, amint a program során a bankoknak hagynak,  nem biztos, hogy elegendő lesz a nyereséges hitelezéshez, csökkenti a banki profitabilitást, de ez egyelőre nem tűnik elviselhetetlennek.

Most meg túlfűtöttség következik?

A jegybank alapvetően nem tudja a hosszú távú növekedést támogatni. A 2015-ös potenciális gazdasági növekedés is csak 0,5-1,2 százalékos. Félő ugyanakkor, hogy közben túlfűtjük a gazdaságot, a túlkereslet miatt emelkedik a maginfláció, a külső egyensúlyi pozíció is romolhat. Minden intézkedés, ami tovább fűti a belső keresletet, inflációban vagy pozícióromlásban csapódhat le.

A háztartások inflációs várakozásai eléggé bejönnek. (Forrás: ING)

Az egyensúlyi, semleges kamatszint valahol öt százalék körül van Magyarországon, ezt a jegybank is elismeri – mondta az elemző. Mivel 5-8 negyedévre terveznek előre, már a közeljövőben, 2014-ben el kellene kezdeni visszaemelni a kamatokat, sőt, valójában már az idén év végén, de ez akkor még várhatóan nem fog bekövetkezni.

A 310 forintos euró a határ?

Sokkal hamarabb is megüthetjük a bokánkat ugyanakkor a külső környezet változékonysága miatt. Historikus mélyponton van a kamatkülönbözet, ami azt jelenti, hogy egyre kevésbé vagyunk vonzóak a kamatkülönbözet szempontjából a külföldi befektetőknek. A forint árfolyama és a tőkemérleg pedig szoros összefüggést mutat, ennek alapján az EUR/HUF egyensúlyi árfolyam valahol 270 és 290 forint között lehet.

(Forrás: ING)

A forint tíz százalékos leértékelődése két százalékpontos infláció-növekedést okozhat. Így már egy három százalékos leértékelődés is az inflációs cél veszélyeztetését jelenti, ezért a 310 forint feletti árfolyamot a jegybank vélhetően nem tolerálhatja. Az afeletti értékek nemkívánatos hatásokkal járhatnak.

Ugrálhat a forint

Ha kisebb kockázatiétvágy-sokk éri a magyar gazdaságot a külföld oldaláról, az forintleértékelődéssel járhat. Nagyobb sokk már kamathatást okozhat,a jegybank kamatot kényszerülhet emelni. kamatemelésre az ING-nél azonban csak a jövő év második felében számítanak, a választásokig semmiképpen. A kamat az idén 3,2 százaléknál érheti el az aljat.

Rövidebb távon ezért valószínű a forint lassú leértékelődése, a volatilitás növekedése, a forint ugrálása, amihez hozzájárulhat a készülő devizahiteles csomag, a választások közeledte. A választásoknál például kommunikációs malőrök következhetnek be – mondta Balatoni András. Ez év végére 302, jövő év végére 295 forintos eurót prognosztizál (lásd a táblázatot).

(Forrás: ING)