Amikor azt mondjuk, hogy "nem volt olyan rossz hónap 2017 októbere", akkor persze nem arra kell gondolni, hogy megfordult a trend és többen lettünk Magyarországon: a születések száma most is tovább csökkent, 6,6 százalékkal kevesebb gyermek jött világra, mint egy évvel ezelőtt októberben. A jó hír inkább az, hogy a halálozások száma is hasonló mértékben csökkent: 6,3 százalékkal kevesebben szenderültek jobblétre, mint 2016 azonos hónapjában.
Így a két szám egyenlege is javult egy hajszálnyit egy év alatt: 132-vel kevesebb volt a természetes fogyás a hónapban, mint tavaly - októberben így is 2480 fő volt.
Az év elején szokatlanul sokan haltak meg
Az októberi alacsonyabb halálozási szám hátterében sajnos az év eleji szomorú folyamatok is állhatnak: jóval kevesebben érték meg az év 10. hónapját, mint azt előzetesen várni lehetett. Ahogy azt a KSH alábbi grafikonján is láthatjuk, csak januárban több mint 14 ezren haltak meg - bár az év eleje jellemzően magas halálozási rátával jár, ilyen kiugró értékre 17 éve nem volt példa.
A KSH akkori kommentárja szerint ennek hátterében a tetőző influenzajárvány állhatott - csakhogy az influenza minden évben ilyenkor tetőzik, és a mostani vírus nem tűnt fertőzőbbnek vagy veszélyesebbnek a korábbiaknál, így óhatatlanul is felmerül a magyar társadalom romló egészségügyi állapota és a romokban heverő egészségügyi ellátás is az okok között. Érdekes lesz figyelni a 2018 január-februári adatokat, hogy az idei csak egy szokatlan kiugró adat volt vagy esetleg egy új trend kezdete - erről az időszakról azonban csak márciusban-áprilisban ad ki adatokat a KSH.
Év közben egyébként valamelyest normalizálódott a helyzet, az év elejihez hasonló kiugró értékekről nem érkezett jelentés (az év hat hónapjában többen, négy hónapjában kevesebben hunytak el, mint az előző év azonos hónapjaiban), összességében azonban majdnem 5 százalékkal többen haltak meg idén 10 hónap alatt (közel 105 ezren), mint tavaly.
Egyre kevesebben esnek teherbe
Az év eleji halálozások kiugró száma mellett a születések számának alakulása sem tesz jót a 2017-es statisztikának: az év első tíz hónapjában 1,2 százalékkal csökkent az újszülöttek száma 2016 azonos időszakához képest. 76 630 gyermek született, ezer lakosra 9,4 születés jutott - ez még a csökkenő összlakosság-szám mellett is 0,7 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve. (Eközben ezer lakosra 13,4 halálozás jutott, 5,3 százalékkal több, mint egy éve.)
| 10 hónap alatt a természetes fogyás 32 798 fő volt, ennyivel lettünk kevesebben a több halálozás és a kevesebb születés miatt. Ez jelentős romlás: 5995 fővel magasabb ez a szám, mint tavaly az első 10 hónapban, ami 22,4 százalékos emelkedést jelent egyetlen év alatt. |
Úgy született egyébként kevesebb gyermek az országban, hogy a terhességmegszakítások évek óta tartó csökkenő trendje ezúttal sem tört meg: szeptemberben és októberben is 2000 alatt volt a beavatkozások száma, az októberi 1880-as adat mindenkori mélypontot jelent. (Persze alacsonynak azért nem mondhatnánk ezt a számot sem: 100 megszületett gyermekre 24 terhességmegszakítás jut, mindenesetre a csökkenő trend egyértelmű és látványos.)
Eközben a csecsemőhalálozások számának csökkenése is trendszerűen folytatódik - az alacsonyabb születésszám így tehát (legalábbis közvetlenül) annak köszönhető, hogy kevesebben esnek teherbe.
Megtört a hat éve tartó trend: kevesebben kötnek házasságot
Ahhoz hogy teherbe essen valaki, természetesen nem kell házasak lenni, de azért az is érdekes adat, hogy a házasságkötések száma mekkorát csökkent októberben tavaly októberhez képest. Miközben a házasságkötések száma 2011 óta emelkedő trendben van, ez a 10. hónapban most megtört: bár valóban nem a legkedveltebb hónap az esküvőszervezők életében az október, a most anyakönyvezett 3115 frigy 13,4-kal, 480-nal kevesebb a tavaly októberinél.
Trendfordulóról azért beszélhetünk, mert ezzel már az éves adat is negatívba fordult: még akkor is bő 2 százalékkal kevesebb házasságot kötöttek idén a magyarok, mint tavaly, ha figyelembe vesszük, hogy a tavalyi év 1 szökőnappal hosszabb volt. (A grafikonon a 3 hónapos mozgóátlagot is bejelöltük.)
Ezer menekültet sem fogadtunk be idén
Hogy a "migránsok" mennyire veszik át a fogyatkozó magyarok helyét, arról Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatsora árulkodik. A menedékkérőknek csak kis része kapott az első 10 hónapban menekült, oltalmazott vagy befogadott státuszt.
10 hónap alatt 89 menekült és 866 oltalmazott státuszt ítélt meg a hivatal, befogadottként 73 embert ismert el az állam. 2644 ügyet elutasítottak, 1994 esetben megszüntették az eljárást. Az oltalmazottak száma egyébként meglepően nagy ugrást mutatott az őszi negyedévben.
A Benándorlási és Menekültügyi Hivatal összefoglalója szerint a menekültek és oltalmazottak a magyar állampolgárokkal megegyező feltételekkel jogosultak valamennyi jogszabály és helyi rendelet alapján nyújtott szociális támogatásra és ellátásra. Státuszuk a magyar állampolgárokéhoz hasonló jogokat biztosít számukra, illetve kötelezettségekkel terheli őket. A menekültek és az oltalmazottak sem rendelkeznek választójoggal, de a menekültek az önkormányzati választáson és helyi népszavazásokon részt vehetnek. A befogadottak pedig csak ideiglenesen maradhatnak Magyarországon. Ha tényleg az Soros György terve, hogy elárassza menekültekkel az országot, akkor csúfosan megbukott - reméljük, az alig 1000 fő ügye megérte az adófizetőknek a mindent elsöprő kormányzati "konzultációs" kampányt.
Messze a legtöbben egyébként Afganisztánból érkezve akartak nálunk letelepedni, a szírek csak a harmadik helyre kerültek az első 10 hónap menedékkérelmei alapján:
Montenegró kormánya a 4iG Csoportot választotta. 
